Tizennégycseppes füsskata

Tizennégycseppes füsskata
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Család:	Katicabogárfélék (Coccinellidae);
Alcsalád:	Katicaformák (Coccinellinae);
Nem:	Calvia;
Tudományos név
	Calvia quattuordecimguttata; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tizennégycseppes füsskata témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tizennégycseppes füsskata témájú médiaállományokat és Tizennégycseppes füsskata témájú kategóriát.

A tizennégycseppes füsskata (Calvia quattuordecimguttata) a katicabogárfélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, levéltetvekkel táplálkozó bogárfaj.

Megjelenése

A tizennégycseppes füsskata testhossza 4-6,5 mm. Alakja megnyúlt ovális, szárnyfedője sima, fényes, erősen domború. Alapszíne narancssárga, barna vagy vörösesbarna. Feje durván pontozott. Csápjai közepesen hosszúak, karcsúak, a végén három szelvényből álló, sötétebb színű bunkóval. Rágóinak vége kettéágazik. Előháta ferdén emelkedik, felülete fényes és pontozott. Pajzsocskája (scutellum) háromszögletű, finoman pontozott. Mindegyik szárnyfedőn 7-7 nagy, kissé elmosódott körvonalú halvány folt látható; közülük 3 egy keresztsávot alkot a szárnyfedő első felén. Hasi oldala narancssárga.

Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában más színváltozatai is előfordulnak: fekete alapon fehér pettyekkel vagy fekete alapon két nagy vörös pöttyel; de ismert sárga vagy rózsaszín alapon nagy fekete pöttyös formája is.

Hasonló fajok

A tízcseppes, tizenötcseppes és tizenhatcseppes füsskata hasonlít hozzá.

Elterjedése

Eurázsiában (a Brit-szigetektől Japánig) és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori, bár az utóbbi évtizedben a harlekinkatica miatt visszaszorult.

Életmódja

Lombos és vegyes erdőkben, parkokban, gyümölcsösökben fordul elő, többek között szil, kőris, tölgy, juhar, nyír, vadcseresznye környékén. Az imágók az avarban telelnek át és április közepén válnak aktívvá. Eleinte a levélbolhák és levéltetvek áttelelő petéivel, majd a kikelő rovarokkal táplálkoznak. A tizennégycseppes füsskaták a levéltetvek és -bolhák egyik leghatékonyabb pusztítóinak számítanak, a peterakás idején akár ötvenet is elfogyasztanak belőlük naponta. Ritkábban más kis rovarokat, atkákat, petéket, lárvákat is megesznek. A nőstények levéltetvek által lakott fák törzsére, ágaira rakják petéiket, lehetőleg kis repedésekbe. Petéje jellegzetes: színe sárgásfehér két nagy és több kisebb narancssárga folttal. Felszínén olyan anyag található, amely elriasztja a más katicafajok petéit előszeretettel dézsmáló harlekinkaticákat. Egy nőstény akár 300 petét is rakhat. A kikelő lárvák néhány méternyire kóborolnak levéltetvek után kutatva. Kedvező körülmények között gyorsan fejlődnek, két-három hét után már bebújnak kisebb kéregrepedésekbe vagy összegöngyölődött levelek rejtekébe és bebábozódnak. Hideg éghajlaton, 10 fok körül három hónapba is beletelhet, míg a lárva teljesen kifejlődik. Július végén vagy augusztus elején már nyugalomba vonul és készül a telelésre.

Magyarországon nem védett.