Ugrás a tartalomhoz

Tisztatér-elv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tisztatér-elv egy szoftverfejlesztési folyamat alapelve, amelynek célja igazolható megbízhatóságú szoftverek előállítása. A tisztatér-folyamatot Harlan Mills, Alan Hevner és kollégáik fejlesztették ki az IBM-nél.[1] Középpontjában a hibák megelőzése, nem pedig a hibák eltávolítása áll.

A „tisztatér” (angolul cleanroom) elnevezés az elektronikai iparban használt tisztatereket idézi, amelyek célja, hogy a gyártási tér szennyezettségének korlátozásával megelőzze a félvezetőkben létrejött hibákat azok gyártása során. A tisztatér-folyamatot először az 1980-as évek második felében használták. A bemutató projektek az 1990-es évek elején kezdődtek a katonaságban.[2] A tisztatér-folyamattal kapcsolatos közelmúltbeli munkák során megvizsgálták a tisztatér összevonását a CSP-ben kifejezett előírások által biztosított automatikus ellenőrzési lehetőségekkel.[3]

Alapelvei

[szerkesztés]

A tisztatér-folyamat alapelvei a következők:

  • Formális módszereken alapuló szoftverfejlesztés: a matematikai formalizmusokon alapuló eszköztámogatás magában foglalja a modellellenőrzést, folyamatszámítást és Petri-hálókat. A Box Structure Method (dobozszerkezeti módszer) egyik ilyen eszköze lehet a szoftvertermék meghatározásának és megtervezésének.[4] Annak ellenőrzése, hogy a program helyesen hajtja-e végre a specifikációt, csoportos áttekintéssel, gyakran szoftvereszköz támogatásával történik.
  • Inkrementális végrehajtás statisztikai minőség-ellenőrzés alatt: A tisztatér-fejlesztés iteratív megközelítést alkalmaz, amelyben a terméket olyan lépésekben fejlesztetik ki, amelyek fokozatosan növelik a megvalósított funkcionalitást. Az egyes növekmények minőségét előre meghatározott szabványok alapján mérik, amellyel azt ellenőrzik, hogy a fejlesztési folyamat elfogadhatóan halad-e. Ha nem felel meg a minőségi előírásoknak, leállítják az aktuális iteráció tesztelését és visszatérnek a tervezési szakaszba.
  • Statisztikailag megbízható tesztelés: A szoftver tesztelését a tisztatér-folyamatban statisztikai kísérletként végzik. A hivatalos specifikáció alapján kiválasztják és tesztelik a szoftver bemeneti és kimeneti reprezentatív részhalmazát. Ezután a mintát statisztikailag elemzik és megbecsülik a szoftver megbízhatóságának mértékét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Mills (1987. September). „Cleanroom Software Engineering”. IEEE Software 4 (5), 19–25. o. DOI:10.1109/MS.1987.231413. 
  2. Foreman: Cleanroom Software Engineering Reference. Software Technology Roadmap. Software Engineering Institute (SEI), 2005. (Hozzáférés: 2006. április 27.)
  3. Guy H. Broadfoot és P. J. Hopcroft (2005). „Introducing formal methods into industry using Cleanroom and CSP”, Kiadó: Dedicated Systems e-Magazine. 
  4. Linger (1994. April). „Cleanroom Process Model”. IEEE Software 11 (2), 50–58. o. DOI:10.1109/52.268956. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cleanroom software engineering című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Szakkönyvek

[szerkesztés]
  • Stavely, Allan. Toward Zero-Defect Programming. Addison-Wesley (1999) 
  • Stacy J. Prowell and Carmen J. Trammell and Richard C. Linger and Jesse H. Poore. Cleanroom Software Engineering: Technology and Process. Addison-Wesley (1999) 
  • Jesse H. Poore and Carmen J. Trammell. Cleanroom Software Engineering: A Reader. NCC Blackwell (1996) 

Ismeretterjesztő weboldalak

[szerkesztés]

További olvasnivaló

[szerkesztés]