Ugrás a tartalomhoz

Tigrisvirág

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tigrisvirág
Pávaszemes tigrisvirág (Tigridia pavonia)
Pávaszemes tigrisvirág (Tigridia pavonia)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Nősziromfélék (Iridaceae)
Alcsalád: Nősziromformák (Iridoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Tigridieae
Nemzetség: Tigridia
Juss., Gen. Pl.: 57 (1789)
Típusfaj
Tigridia pavonia
(Linnaeus fil.) de Candolle
Szinonimák
  • Hydrotaenia Lindl. 1838[1]
  • Beatonia Herb. 1840[1]
  • Rigidella Lindl. 1840[1]
  • Pardinia Herb. 1844[1]
  • Cardiostigma Baker 1877[1]
  • Fosteria Molseed 1968[1]
  • Ainea Ravenna 1979[1]
  • Colima (Ravenna) Aarón Rodr. et Ortiz-Cat. 2003[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tigrisvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tigrisvirág témájú kategóriát.

A tigrisvirág[2] (Tigridia) a nősziromfélék családjának egyik nemzetsége, melybe közel 50 fajt sorolnak.[3]

Elterjedése

[szerkesztés]

A nemzetség tagjai neotropikus fajok, főleg Mexikó és Guatemala területén fordulnak elő, de Közép-Amerikától délre egészen Chiléig őshonosak.[4] Mexikóban 37 fajuk és 6 alfajuk ismert, melyből 31 faj és a hat alfaj ott endemikus.[3]

Jellemzése

[szerkesztés]

A tigrisvirág-fajok lágy szárú növények. Évelők: a talajban 3–15 cm mélyen elhelyezkedő, köpenyszerűen fedett hagymagumóik segítségével vészelik át a számukra ínséges téli időszakot; például a közép-amerikai fajoknak lombleveleik csak nyáron vannak, ősszel lehullajtják őket. A hagymagumóból tavasszal tőlevél hajt ki. Az egyszerű vagy villásan elágazó száruk kerekded keresztmetszetű. A legyezőszerűen elhelyezkedő, egyszerű lomblevelek laposak, párhuzamosan erezettek, szélük ép. A néhány rövid életű – gyakran csak egy napig létező – virág egy síkban, legyezőszerűen helyezkedik el a cikcakkban leágazó virágkocsányokon: rhipidium virágzatot[5] alkotnak. A virágok kétivarúak, aktinomorfak, hármas szimmetriájúak. Virágtakarójuk a két körben elhelyezkedő három-három lepellevélből áll: a belső lepelkör levelei kisebbek. A tövükig szabad, azaz össze nem nőtt lepellevelek színe rendszerint élénk: a fehértől a sárgán keresztül a narancssárgáig, rózsaszínig vagy bíborvörösig változik; gyakori, hogy egyes színek foltokban jelennek meg. A három porzólevél csupán egy porzókört alkot. A porzószálak teljes hosszuk mentén összenőttek. A három összenőtt termőlevél alsóállású magházat alkot, a három fonálszerű bibeszál villásan kettéágazik. Háromrekeszes toktermésük fejlődik.[4][6][7][8]

Rendszertani helyzete

[szerkesztés]

A korábban a Rigidella nemzetségbe sorolt négy fajról kiderült, hogy valójában a Tigridia nemzetségbe tartoznak: a Tigridia-fajok többségétől kissé eltérő viráguk csupán a kolibrik általi megporzáshoz alkalmazkodott, s nem azt jelenti, hogy külön nemzetségbe tartoznának. Továbbá egy Sessilanthera-fajt is átsoroltak a tigrisvirág nemzetségbe.[4][7]

A tigrisvirág-fajok alábbi listája a Missouri Botanical Garden által fenntartott honlapról[9] származik:

Tigrisvirág-fajok felhasználása

[szerkesztés]

A pávaszemes tigrisvirág (Tigridia pavonia) hagymáját főzés után fogyasztják Közép-Amerikában. Az aztékok a hagymáját cacomitlnak, a növény virágát pedig ocēlōxōchitl-nak ("jaguárvirág"nak) nevezték.[forrás?] Továbbá ugyanennek a fajnak különféle fajtái Európában is kedvelt dísznövények.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tigerblumen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tigridia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h Heterotypic Synonyms of Tigridia, kew.org
  2. Priszter 1999, 522. o.
  3. a b Rodríguez–Ortiz-Catedral 2006
  4. a b c pacificbulbsociety.org
  5. Rhipidium, kew.org
  6. Flora Mesoamerica 6. 1994
  7. a b Goldblatt–Manning 2008
  8. Urania
  9. tropicos.org

Források

[szerkesztés]
  • Flora Mesoamerica 6. 1994: J. E. Henrich – P.Goldblatt: Iridaceae. In Alismataceae a Cyperaceae. 6 Eds: G. Davidse, M. Sousa & A. Q. Charter. México: Universidad Nacional Autónoma; (hely nélkül): Missouri Botanical Garden and The National History Museum. 1994. 71–80. o. = Flora Mesoamericana, ISBN 9683633102  
  • Goldblatt–Manning 2008: Tigridia. In Peter Goldblatt – John C. Manning: The Iris Family: Natural History and Classification. Portland, Oregon: Timber Press. 2008. 253–256. o. ISBN 978-0-88192-897-6  
  • Heterotypic Synonyms of Tigridia, kew.org: Heterotypic Synonyms of Tigridia. World Checklist of Selected Plant Families in www.kew.org. (angolul) Royal Botanic Gardens, Kew (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) (HTM)
  • pacificbulbsociety.org: Tigridia. www.pacificbulbsociety.org (angolul) (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) (PHP)
  • Priszter 1999: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 522. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  • Rhipidium, kew.org: Rhipidium. Glossary in www.kew.org. (angolul) Royal Botanic Gardens, Kew (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) (HTM)[halott link]
  • Rodríguez–Ortiz-Catedral 2006: Aarón Rodríguez – Luis Ortiz-Catedral: Tigridia pugana (Iridaceae: Tigridieae), a new species from Jalisco, Mexico. Acta Botanica Mexicana, 76. sz. (2006) 59–66. o.
  • tropicos.org: Tigridia. www.tropicos.org. (angolul) Saint Louis, Missouri: Missouri Botanical Garden (2013) (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) (HTML)
  • Urania: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Dr.Horánszky András, Dr. Stohl Gábor, szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat. 1976. 362–363. o. ISBN 963 280 083 4  
  • Tigridia. GRIN Taxonomy for Plants in www.ars-grin.gov. (angolul) United States Department of Agriculture (USDA), Agricultural Research Service (ARS)–Germplasm Resources Information Network (GRIN) (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) (HTML) arch

További információk

[szerkesztés]