Thunnus
Megjelenés
Thunnus | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Középső eocén - jelen[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Thunnus témájú kategóriát. |
A Thunnus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó nem.
Rendszerezés
[szerkesztés]A nembe az alábbi 2 alnem és 8 faj tartozik:
- Neothunnus Kishinouye, 1923
- sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares) (Bonnaterre, 1788)
- Thunnus atlanticus (Lesson, 1831)
- Thunnus tonggol (Bleeker, 1851)
- Thunnus South, 1845
- Thunnus alalunga (Bonnaterre, 1788)
- Thunnus maccoyii (Castelnau, 1872)
- nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) (Lowe, 1839)
- Thunnus orientalis (Temminck & Schlegel, 1844)
- kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) (Linnaeus, 1758) - típusfaj
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sepkoski, Jack (2002). „A compendium of fossil marine animal genera”. Bulletins of American Paleontology 364, p.560. o. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 8.)
Források
[szerkesztés]- Thunnus FishBase
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Díaz-Arce, N., Arrizabalaga, H., Murua, H., Irigoien, X. & Rodríguez-Ezpeleta, N. 2016. RAD-seq derived genome-wide nuclear markers resolve the phylogeny of tunas. Molecular Phylogenetics and Evolution, Available online 7 June 2016. DOI reference page
- South, J.F. 1845. Thunnus. pp. 620–622 in Smedley, E., Rose, H.J. & Rose, H.J. (eds): Encyclopaedia Metropolitana or Universal Dictionary of Knowledge. London, 25. reference page
- Collette, B.B. and C.E. Nauen, 1983. FAO Species Catalogue. Vol. 2. Scombrids of the world. An annotated and illustrated catalogue of tunas, mackerels, bonitos and related species known to date. Rome: FAO. FAO Fish. Synop. 125(2):137 p.
- Collette, B.B., 1999. Mackerels, molecules, and morphology. p. 149-164. In B. Séret and J.-Y. Sire (eds.) Proc. 5th Indo-Pac. Fish Conf., Noumea, Paris.
- Collette, B.B., 1995. Scombridae. Atunes, bacoretas, bonitos, caballas, estorninos, melva, etc. p. 1521-1543. In W. Fischer, F. Krupp, W. Schneider, C. Sommer, K.E. Carpenter and V. Niem (eds.) Guia FAO para Identification de Especies para lo Fines de la Pesca. Pacifico Centro-Oriental. 3 Vols. FAO, Rome.