Theatinusok temploma (München)
Theatinusok temploma | |
Szent Kajetán-templom Theatinerkirche | |
bajorországi műemlék | |
A Theatinusok temploma | |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | München-Freisingi főegyházmegye |
Védőszent | Thienei Szent Kajetán |
Építési adatok | |
Építése | 1663 |
Stílus | barokk építészet |
Tervezője |
|
Elérhetőség | |
Település | München |
Hely | München, Bajorország |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 08′ 31″, k. h. 11° 34′ 35″48.141944°N 11.576389°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 31″, k. h. 11° 34′ 35″48.141944°N 11.576389°E | |
A Theatinusok temploma weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Theatinusok temploma témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Thienei Szent Kajetánnak szentelt templom eredete egy fogadalmon alapszik, amelyet Henrietta Adelheid savoyai hercegnő (1636–1676), Ferdinánd Mária bajor választófejedelem hitvese tett 1659-ben, amelynek értelmében a trónörökös megszületését akarta egy udvari templom építésével meghálálni. Ez egyben a theatinus szerzetesek rendi temploma is lett volna. A templom a müncheni Theatinerstraße 22. szám alatt található.
Miksa Emánuel trónörökös herceg megszületése után Agostino Barelli olasz építész kapta meg Ferdinand Máriától a megbízást, amely minden eddigit elhomályosító templom építésre szólt. A templom alapkövét 1663-ban fektették le. Mintája a római Sant’Andrea della Valle bazilika volt.
1675-ben szentelték fel. Ez lett az első olasz késő barokk stílusú templom, amelyet az Alpoktól északra építettek fel. Felszentelése után udvari templomi funkciót is betöltött, kriptája a Wittelsbach-ház egyik fontos temetkezőhelye lett (a Miasszonyunk-temploma (Frauenkirche) mellett). A korabeli szokások szerint az elhunytaknak csak a testét helyezték el a kriptában, szívüket máshol, általában a Altöttingi kegykápolnába, külön szívurnákba tették. Jelenleg (2012) a kriptában a Wittelsbach uralkodócsalád 47 tagja nyugszik, köztük több bajor választófejedelem és király.
Irodalom
[szerkesztés]- Georg Dehio (Begr.), Ernst Götz (Bearb.): München und Oberbayern (Handbuch der Deutschen Kunstdenkmäler; 4). Deutscher Kunstverlag, München 1990, ISBN 3-422-03010-7, S. 705.
- Klaus Gallas: München. Von der welfischen Gründung Heinrichs des Löwen bis zur Gegenwart; Kunst, Kultur, Geschichte (DuMont-Dokumente: DuMont-Kunst-Reiseführer). DuMont, Köln 1979, ISBN 3-7701-1094-3.