Theadelphia

	Theadelphia
Ország	Egyiptom
	Elhelyezkedése
	Theadelphia Pozíció Egyiptom térképén
	é. sz. 29° 20′ 48″, k. h. 30° 35′ 16″29.346724°N 30.587773°EKoordináták: é. sz. 29° 20′ 48″, k. h. 30° 35′ 16″29.346724°N 30.587773°E

Theadelphia, város a mai Batn Ahrít helyén el-Fajjúmtól 30 km-re, északnyugatra.

Leírása

A hét templom közül, ami a ptolemaioszi időszakban itt volt, négy menedékjoggal rendelkezett.

A főtemplom – amit III. Ptolemaiosz Euergetész szentelt fel – Szobeké (Pnepherosé), a helyi krokodilistené volt. A templom az egyiptomi szentélyek mintája alapján épült meg: három egymást követő udvar előzte meg a főkápolna oszlopcsarnokát. A görög felirat szerint, amit a templom bejáratánál a kapubejárat fölé véstek, III. Ptolemaiosz Euergetész uralkodásának 34. évében készült. A pülónok és a kőcsarnok Szobek (Pnepheros) istennek lettek szentelve a Ptolemaiosz-család nevében egy bizonyos Agathodórosz alexandriai személy által.

Egy nagy faprés átkerült az alexandriai Görög-Római Múzeum kertudvarába, ahol a theadelphiai főtemplom rekonstruált pülónjai és oltárai is megtalálhatóak.^[1]

A város a római korban is folyamatosan aktív volt. Itt találta meg 1898–1899-ben Bernard Pyne Grenfell és Arthur Surridge Hunt a Héroninos archívumot. Ez az archívum egyfelől Egyiptom római korszakának legnagyobb papiruszgyűjteménye, másrészt fontos betekintést ad a római birtokigazgatásról is. Az arsinoéi körzetben fekvő latifundium intézőjének, Aurelius Appianosnak a levelezését, számadásait, egyéb iratait tartalmazza 249–269 közötti időszakból, nagyrészt a theadelphiai birtok, kisebbrészt az euhemeriai birtok adminisztrációjáról szóló bizonyítékokat.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.04.0006:id=theadelphia Problémás, hogy miközben 24 évig uralkodott, hogyan tudta betölteni a 34. uralkodási évét.

Irodalom

Heinz Kortenbeutel: Steuerlisten römischer Zeit aus Theadelphia. Berlin 1937. reprint Mailand 1972
Richard Stillwell, William L. MacDonald, Marian Holland McAlister (szerk.): The Princeton Encyclopedia of Classical Sites. Princeton University Press 1976 (online) (angolul)
Paola Davoli: Papiri, archeologia e storia moderna. In: Atene e Roma (2008), 100–124. oldal
Paola Davoli: The Archaeology of the Fayum. In: Christina Riggs (szerk.): Oxford Handbook to Roman Egypt. Oxford University Press, 2012, 152–170. oldal (pdf)
G. Nachtergael: Sceaux et timbres de bois d’Égypte, 1. rész: En marge des archives d’Hèroninos: Cachets et bouchons d’amphores de Théadelphie. In: Chronique d'Égypte. 75. kötet (2000), 153–170. oldal

Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] ttp://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.04.0006:id=theadelphia Problémás, hogy miközben 24 évig uralkodott, hogyan tudta betölteni a 34. uralkodási évét.

[1]