The Nelson Rooms
| The Nelson Rooms | |
 | |
| A The Nelson Rooms homlokzata | |
| Település |
|
| Cím | Glendower Street 2. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 19. század |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Tszf. magasság | 21 m |
| Elhelyezkedése | |
 The Nelson Rooms
Pozíció Wales térképén
| |
 é. sz. 51° 48′ 41″, ny. h. 2° 42′ 54″51.811300°N 2.715000°WKoordináták: é. sz. 51° 48′ 41″, ny. h. 2° 42′ 54″51.811300°N 2.715000°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz The Nelson Rooms témájú médiaállományokat. | |
A The Nelson Rooms a walesi város, Monmouth egyik II. kategóriás műemlék épülete (British Listed Building). A Monmouth történelmi központjában álló épület Lady Llangattock ajándéka volt a városnak. Eleinte iskolaként működött, majd mecénásának halála után itt rendezték be a város múzeumát, amelynek névadója az egykoron itt vendégeskedő Horatio Nelson admirális volt, s akinek személyes tárgyai képezték a múzeum gyűjteményének jelentős részét. Miután 1969-ben a múzeumot új székhelyére, a Market Hall-ba költöztették át az épületet felosztották és lakásokat létesítettek benne.
Története
[szerkesztés]A The Nelson Rooms a történelmi városközpont egyik jelentős épülete. A Glendower Street-en áll és II. kategóriás műemlék épületként (British Listed Building) tartják számon 2005. október 8 óta..[1][2] Maga a Glendower Street középkori alapítású, korában Grinders Street néven ismerték.[1][3] Az épületet a 19. században emelték, azóta kevés változtatáson esett át. Lady Llangattock (született Georgiana Marcia Maclean) jóvoltából épült meg és a városi férfiak esti iskolája (Working Men’s Gymnasium) működött benne.[1][4] 1901-ben az iskolában a városi gimnázium működött. Itt tanított többek között John B. Hyam és Ernest William Hyam is.[5][6] Az előbbi valószínűleg ugyanaz a John Benjamin Hyam volt, aki a Hyam’s Mineral Water Works nevű palackozót is üzemeltette abban az időben.[6] Noha Horatio Nelson és Monmouth kapcsolata némiképp erőltetett volt, Lady Llangatock az admirális személyes tárgyainak szenvedélyes gyűjtője volt. A Nelson gyűjtemény Lady Llangatock halála után, 1923-ban a város tulajdonába került.[5][7] Az admirális nevét viselő múzeumot a gimnázium épületében rendezték be 1924-ben. A gyűjtemény leghíresebb kiállított tárgya az admirális és jegyese közötti levélváltást tartalmazó bőrkötéses kötet..[1][8] A múzeumot 1969-ben költöztették át jelenlegi helyére a Priory Street-en álló Market Hall-ba. Az admirális relikviái mellett a múzeum gyűjteményében számos Charles Rollshoz (Lady Llangattock fia) kötődő tárgy is látható.[9][10] A múzeum átköltözése után a város történelmi gyűjteményével egyesítették és átkeresztelték Monmouth Museum névre, de említik Nelson Museum and Local History Centre (Nelson múzeum és helytörténeti központ) néven is.[8][11]
Leírása
[szerkesztés]Az épületet valószínűleg a newporti építész, Benjamin Lawrence tervezte, akinek nevéhez többek között az 1 Monk Street és a monmouthi baptista templom megépítése is fűződik.[1][12] Nevét az egykoron benne székelő múzeumról kapta.[2][9] A múzeum kiköltözése után az épületben egy ideig nyilvános árveréseket tartottak. A közelmúltban alakították át lakóépületté. 2006-ban kérvényezték a monmouthshire-i tanácsnál, hogy engedélyezzék három lakásra való bontását.[13][14]
Az épület egy szintben áll az utcával, az oromzata az Agincourt Square felé néz. A kétszintes épület emelete jóval magasabb a földszintnél.[1] Vöröshomokkőből épült bathi mészkő díszítőelemekkel, így erős a homlokzat kontraszthatása. A Glendower Street-re néző homlokzat fő díszítőeleme egy kiugró ablakfülke várszerű könyökfallal.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g The Nelson Rooms, Glendower Street, No. 2, Monmouth. coflein.gov.uk. Royal Commission on the Ancient and Historical Monuments of Wales. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 29.)
- ↑ a b Nelson Rooms, Monmouth. britishlistedbuildings.co.uk. British Listed Buildings. (Hozzáférés: 2012. május 29.)
- ↑ William Meyler Warlow. A history of the charities of William Jones (founder of the "Golden lectureship" in London), at Monmouth & Newland. W. Bennett, 37. o. (1899). Hozzáférés ideje: 2012. május 29.
- ↑ Charles Stewart Rolls. nndb.com. Soylent Communications - NNDB (Notable Names Database). (Hozzáférés: 2012. május 29.)
- ↑ a b „Monmouth and Its Rich Past”, Herefordshire Life , 2010. február 19.. [2013. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. május 29.)
- ↑ a b Kelly's Directory of Monmouthshire 1901 - Monmouth. freepages.genealogy.rootsweb.ancestry.com. hosted by roots web. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 29.)
- ↑ Nelson Museum & Local History Centre. lonelyplanet.com. BBC - Lonely Planet. (Hozzáférés: 2012. május 29.)
- ↑ a b Nelson Manuscripts at Monmouth Museum. nationalarchives.gov.uk. Nelson Museum and Local History Centre. [2012. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 29.)
- ↑ a b The New Market Hall fire, Monmouth, 1963. www.gtj.org.uk. Gathering the Jewels. (Hozzáférés: 2012. május 30.)[halott link]
- ↑ Monmouthshire. civictrustwales.org. Open Doors 2011 - European Heritage Days in Wales. [2012. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 29.)
- ↑ Monmouth Museum. monmouthshire.gov.uk. Monmouthshire County Council. [2012. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 30.)
- ↑ Keith Kissack: Nonconformity in Monmouth. capeli.org.uk. The Chapels Heritage Society. [2015. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 29.)
- ↑ Case File. idox.monmouthshire.gov.uk. Monmouthshire County Council. [2016. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 30.)
- ↑ Monmouthshire County Council - Weekly List of Registered Planning Applications. monmouthshire.gov.uk. Monmouthshire County Council. (Hozzáférés: 2012. május 30.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a The Nelson Rooms, Monmouth című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.