The Beaufort Arms Hotel
The Beaufort Arms Hotel | |
The Beaufort Arms Hotel homlokzata | |
Település | Monmouth |
Cím | Agincourt Square |
Építési adatok | |
Építés éve | 1830-as évek |
Építész(ek) | George Vaughan Maddox |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | |
Tszf. magasság | 24,2 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 51° 48′ 43″, ny. h. 2° 42′ 54″51.812072°N 2.715033°WKoordináták: é. sz. 51° 48′ 43″, ny. h. 2° 42′ 54″51.812072°N 2.715033°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz The Beaufort Arms Hotel témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A The Beaufort Arms Hotel 18. század eleji fogadó Monmouthban, bár homlokzatát a korai viktoriánus korszak termékeny építésze, George Vaughan Maddox az 1830-as években átalakította.[1] A homlokzat párkánykoszorúján mai is olvasható neve: „The Beaufort Arms”[2] Az épület II*. kategóriás brit műemléknek (British Listed Building) számít 1952. június 27. óta.[3] A monmouthi örökség tanösvény egyik állomása.
Leírása
[szerkesztés]A szálloda, a „legcsinosabb” épület a téren,[1] a Shire Hall mellett áll. Három és fél szint magas, homlokzata öt részre tagolódik. Mögötte kiterjedt udvar található, az egykori istálló a postakocsik lovai számára. 1989-ben lakásokat és üzlethelyiségeket alakítottak ki benne.[1] Az átalakítások során a belső jelentős átalakulásokon esett át és csak a történelmi szempontból jelentős része maradtak meg: a ión pilaszteres bejárati előcsarnok, valamint a fenntről megvilágított lépcsőház.[2]
Története
[szerkesztés]A fogadót Beaufort hercegeiről nevezték el, akik valaha ezeket a területeket birtokolták. Charles Heath véleménye szerint (1804) a fogadó eredetileg két bérházból áll, az egyik egy hentesé volt a másik egy kukorica kereskedőé. Az udvart egy bizonyos Mr. Pye kezelte.[4] A 18. század elején, Pye halála után John Tibbs szerezte meg és alakította át fogadóvá a Beaufort hullórostéllyal cégérként. A The Beaufort Arms a Shire Hall megépítése után, 1724-ben vált fontossá. Beaufort hercege közbenjárására 1760-ban hozzá csatolták a szomszédos épület udvarba benyúló részét. A hagyományok szerint az Agincourt térre néző erkélyen tartották beszédeiket Beaufort hercegei a választások idején.[2]
Emelve vonzerejét, Tibb egy hidat épített a Monnow folyón és kialakította a Vauxhall Fields-i kerteket. A híd, amely a Castle Hill felől közelíthető meg, napjainkban is Tibbs nevét viseli: „Tibbs’ Bridge”. John Wesley 1784-ben látogatta meg a kerteket és beszámolójában a következőket írta: „enyhén emelkedő domb, amelynek tetején gyakran tölti táncolással az estéket a városi dzsentri. Számos, virágokkal szegélyezett sétány indul innen, egyikük levisz a folyópartra.”
A Wye folyón érkező Nelson admirális 1802 júliusában tartózkodott itt William és Emma Hamilton társaságában. A lelkes fogadtatása után ígéretet tett, hogy részt vesz a tiszteletére szervezett vacsorán, így augusztus 19-én, délután 4 órától a Beaufort Arms fogadóban „pazar fogadást” szerveztek. A fogadó aranykorát a 19. század közepén érte el, az úgynevezett Wye Tour népszerűsége idején, de Nelson itt tartózkodása is emelte hírnevét. A The Beaufort Arms vált a város legjelentősebb postakocsis fogadójává. Közvetlen kapcsolata volt Londonnal: a postakocsi reggel 5 órakor indult Monmouthból és este 8-ra ért a[5] re. A viteldíj 15 shilling volt kint és 30 bent.[6]
Az utóbbi időkben egyike volt a Trust House Organization által üzemeltetett három szállodának. Majd magánkézbe került és egy fejlesztő vásárolta meg, amelyik átalakította lakásokká és üzletekké. 1989-ben felvette a Baeufort Arms Court nevet. Az Agincourt téri íves bejárat mögött, az udvart üzletek és kávézók veszik körül.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c The Buildings of Wales: Gwent/Monmouthshire, page 405
- ↑ a b c Beaufort Arms Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Royal Commission on the Ancient Monuments of Wales, accessed January 2012
- ↑ Beaufort Arms, British Listed Buildings, accessed January 2012
- ↑ Charles Heath (1804) Historical and Descriptive Accounts of the Ancient and Present State of the Town of Monmouth
- ↑ Regent Street
- ↑ Heather Hurley (2007) The Pubs of Monmouth, Chepstow and the Wye Valley, p75 et seq ISBN 978 1904396 87 1 Longaston Press
Források
[szerkesztés]- Newman, John. Gwent/Monmouthshire, The Buildings of Wales. Penguin (2000). ISBN 0140710531
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a The Beaufort Arms Hotel, Monmouth című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.