Türingia

	Türingia Szabad Állam
	Freistaat Thüringen
; Türingia zászlaja	; Türingia címere
Fővárosa	Erfurt
	é. sz. 50° 58′ 00″, k. h. 11° 01′ 60″50.966667°N 11.033330°EKoordináták: é. sz. 50° 58′ 00″, k. h. 11° 01′ 60″50.966667°N 11.033330°E
Legnagyobb város	Erfurt
Államforma	szabad állam
	Vezetők
Miniszterelnök	Bodo Ramelow (Die Linke)
Hivatalos nyelv	német
Beszélt nyelvek	német
Tagság	Lista Common Library Network; IT Planning Council;
	Népesség
Népszámlálás szerint	2 143 145 fő (2018. dec. 31.)
Becsült	2 378 000 fő (2004.)
Népsűrűség	148 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16 251 km²
Időzóna	CET (UTC+1) ; CEST (UTC+2)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	euró
Nemzetközi gépkocsijel	D
Internet TLD	.de
Villamos hálózat	230 V 50 Hz
Közlekedés iránya	jobboldali
	A Wikimédia Commons tartalmaz Türingia Szabad Állam témájú médiaállományokat.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Thüringen (egyértelműsítő lap)

Türingia (németül: Thüringen), teljes nevén Türingia Szabad Állam (Freistaat Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány.

Földrajza

Északon Szász-Anhalt, keleten-délkeleten Szászország, délen Bajorország, nyugaton Hessen míg északnyugaton Alsó-Szászország határolja. A főbb földrajzi egységei közül kiemelendő a Türingiai-erdő, a Harz, a Türingiai-hegység, a Türingiai-medence és a Kyffhauseni vidék, úgy mint a számos természetvédelmi terület.

Türingia legmagasabb pontja a Beerbergen található 982,9 méter magas csúcs.

Folyói közül kiemelendő a Saale, a Werra, a Fehér-Elster, az Ilm, valamint az Unstrut.

Történelme

Bővebben: Türingia történelme

Városok

Bővebben: Türingia települései

A főváros

Türingia fővárosa Erfurt, amely 202 ezer lakosával Türingia legnagyobb városa.

Története

Erfurt több mint 1200 éves történelemre tekint vissza. A középkorban kereskedőváros volt, mely két fontos kereskedelmi út kereszteződésében feküdt. Az Erfurti Egyetemet 1392-ben alapították, és a harmadik legrégibb egyetem Németországban. Az egyetem egyik leghíresebb diákja Luther Márton volt.

Látnivalók

A város szimbóluma az erfurti dóm és a Severintemplom a Templomtéren. Szent Severus Ravenna püspöke volt. A 12. században kezdődött a templom építése román stílusban, később gótikus stílusúvá alakították át. A templomban található a 11 450 kg-os és 2,5 méter magas ún. Maria Gloriosa harang. A templomban található ezen kívül a Wolfram, mely egy bronz karos gyertyatartó a 12. századból. Látható még Szűz Máriáról készült 13. századi festmény az unikornissal, mely Jézus édesanyját egy vadászjelenet keretében ábrázolja. Egy másik kiemelkedő látnivaló a Szatócs-híd (Krämerbrücke), mely az egykori kelet-nyugati kereskedelmi út egyik hídja volt. Nevét onnan nyerte, hogy a híd két oldalán egykor szatócsok kínálták portékájukat.

A város ezen kívül több mint 20 történelmi templommal és kolostorral büszkélkedhet, melynek köszönhetően a város megkapta a "türingiai Róma" becenevet.

Erfurtban számos fesztivált rendeznek, köztük az egyik leghíresebb az erfurti kertészeti fesztivál.

További fontosabb városok

Eisenach

A város legfőbb látványossága Wartburg vára. A vár több mint 900 éves, mindeddig bevehetetlennek bizonyult. Árpád-házi Szent Erzsébet itt lakott, és a legenda szerint itt történt a kenyér rózsává változása is.

A város világhírnevét Luther Mártonnak köszönheti, aki itt fordította a bibliát német nyelvre. Ma a város számos szabadtéri előadásnak és koncertnek ad otthont.

Eisenachban megtekinthető Luther és J.S. Bach háza. Itt született Bach 1685. március 21-én. Goethe és I. Napóleon francia császár is megfordult Eisenachban, mely eseményeket számos emléktábla örökített meg.

A város gazdasági életében fontos szerepet játszik az autóipar. Korábban itt volt található a BMW- és a Wartburg-gyár, ma a város az Opel gyárának ad otthont.

Weimar

Weimar az „Európa kulturális fővárosa” címmel büszkélkedhet. A városban alkotott Goethe és Schiller. A számos emlékhely közül kiemelendő a Goethe ház, a Goethe park, valamint Schiller háza.

A város egykori prominens lakosai közül kiemelendő Luther Márton, Lucas Cranach és fia, Liszt Ferenc, Bach, Strauss, valamint Nietzsche.

Ipara

Türingia fontosabb iparágai közül kiemelendő az elektrotechnika és háztartási gép gyártás – Erfurtban, Eisenachban, Ruhlában és Suhlban. Kiemelkedő ezenkívül az autógyártás, melynek jeles képviselője az eisenachi Opel-gyár. Fontos szerepet játszanak az optika iparához kapcsolódó létesítmények Jénában, valamint a játékkészítés Sonnenbergben. Korábban jelentős porcelánipara volt, a Türingiában készült termékeket gothai porcelánként ismerik.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság fontos szerepet játszik Türingiában. A legkiemelkedőbb termények közé a búza, árpa, cukorrépa és dohány tartoznak. Erfurt a virág és gyümölcstermesztésről híres.

Turizmus

Az UNESCO számos türingiai látványosságot a világörökség részévé nyilvánított, így például Weimar klasszicista stílusban épült városát, a Bauhaust, valamint számos kastélyt.

Mind a turizmus, mind a téli sportok fontos szerepet játszanak a tartományban. A leghíresebb hegyi út az ún. „Rennsteig”, amely közel 160 km-es hosszúságával számos látogatót vonz. Kiemelkedő az oberhofi télisport-centrum is.

Mondák, legendák

Türingia gazdag mondavilággal és számos legendával büszkélkedhet. A Barbarossa-legenda szerint például az egykori német császár, Rőtszakállú Frigyes addig nyugszik kyffhauseni várban, míg Németország egységes és szabad ország nem lesz.

Holle anyó mondája is Türingiához köthető.

Konyha

Európai hírnévnek örvend a türingiai sült kolbász (Thüringer Rostbratwurst), valamint a türingiai gombóc, mely a knédli egyik fajtája, és cseh hatásra került az ország konyhaművészetébe.