Tettye (patak)
| Tettye | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 233 m |
| Forrás | Pécs, Mecsek, Baranya vármegye, Magyarország |
| Torkolat | Pécsi-víz, Pécs, Baranya vármegye, Magyarország |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tettye témájú médiaállományokat. | |
A Tettye patak a Tettye-forrástól indul, amely nemcsak a mintegy 14 km2-es mecseki vízgyűjtő területének,[1] hanem Pécs városának is a legbővizűbb forrása, és nagyjából százméteres esés után a Pécsi-vízbe ömlik. A vízfolyás jelentőségét jelzi, hogy Pécs 1780-as szabad királyi várossá nyilvánítása alkalmából kapott, és napjainkban ismét használt címerében is megjelenik.[2]
Nevének eredete
[szerkesztés]A forrás környéke Pécs Tettye városrésze, amely név valószínűleg a magyarul derviskolostort jelentő 'tekke' török szóból keletkezett. A 16. század elején ugyanis Pécs reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett itt a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. Az épület romjai ma is láthatók.
Története
[szerkesztés]A patak vize egészen a 19. század végéig szabadon ömlött a felszínre. Nemcsak ivóvizet biztosított, hanem nagy hozamának és jelentős esésének következtében lőpor-, papír-, fűrész-, kalló és lisztőrlő malmokat telepítettek rá, valamint nagyszámú tímárt, tabakost, kordoványost, cserzővargát, bocskorost, szíjgyártót, kötélverőt, szűcsöt, serfőzőt és mészárost vonzott. Ezzel a pécsi ipar bölcsőjévé is vált.[3] Nyomvonalán az utcanevek (Alsómalom, Felsőmalom, Tímár) vagy éppen a máig megmaradt bőrszárító padlásos házak őrzik e múlt emlékét. A Tettye városrész 2010-es megújításakor a Vince utca északi végén egy felülcsapott vízkereket is elhelyeztek.[4] A patak régen többször is elágazott. Az Ágoston tér melletti utolsó kettéválás után az emberi beavatkozásnak köszönhetően már nem egyesült újra, ugyanis nagyjából párhuzamosan futó két mesterséges malomcsatornában érte el a Pécsi-vizet. Az alsó rész nyugati ágára települt rá az ipar, a keleti ág a feltételezések szerint leginkább a nagyobb esőzések idején vezette le a felesleges vizet. Mindez a pécsi csatornázás kiépítésével változott meg gyökeresen. 1892-től[5] ugyanis a vizét a pécsi ivóvízrendszerbe vezették – a vízgyűjtő területe még ma is a város egyötödének biztosítja az ivóvizet –, a maradékot pedig fokozatosan föld alá vitték, ahonnan csak egész rövid szakaszokon, illetve részben bukkan elő a felszínre.
Vízgazdálkodás
[szerkesztés]A Tettye-forrást a város vízműcége, a Tettye Forrásház Zrt. felügyeli, amely a nevét is innen, illetve a ráépített forrásházról vette. Egy korábbi tevékenységet feltámasztva a cég a forrás vizét Tettye Forrás Víz és Szódavíz néven palackozza is.[6]
Part menti település
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.tettyeforrashaz.hu/index.php?mid=29&cid=755
- ↑ http://regipecs.blog.hu/2013/04/27/pecs_cimerenek_tortenete
- ↑ http://www.pecstortenete.hu/index.php/component/content/article/95-tanulmanyok/244-lukacsne-szentmartoni-szilvia-a-tettye-patak-menti-ipartevekenyseg-utolso-evtizedei[halott link]
- ↑ http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2011/12/pecs-vince-utca.html
- ↑ Archivált másolat. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
- ↑ http://www.tettyeforrashaz.hu/index.php?mid=29&cid=66
