Ticino kanton

Ticino Kanton és Köztársaság
Repubblica e Cantone del Ticino
Ticino kanton zászlaja Ticino kanton címere
Fővárosa	Bellinzona
é. sz. 46° 19′, k. h. 8° 49′46.316666666667, 8.8166666666667
Legnagyobb város	Lugano
Államforma	köztársaság
Vezetők
A Végrehajtó Tanács (Államtanács) elnöke	Claudio Zali
Hivatalos nyelv	olasz
Beszélt nyelvek	olasz, német,
Autonómia	a Svájci Államszövetség kantonja
Csatlakozás a Svájci Államszövetséghez	1803
A legutóbbi alkotmány megírása	1997
Tagság	Lista (Svájc részeként) ENSZ
Népesség
Népszámlálás szerint	353 343 fő (2018. dec. 31.)
Rangsorban	Svájcban 8.
Becsült	341 652 fő
Rangsorban	Svájcban 8.
Népsűrűség	121 fő/km²
Főbb etnikumok	olasz
Vallások	római katolikus, protestáns
Földrajzi adatok
Terület	2812,2 km²
Rangsorban	Svájcban 5.
Időzóna	Közép-európai idő (UTC+1) Közép-európai nyári idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	svájci frank (CHF)
Nemzetközi gépkocsijel	TI
Internet TLD	..ch
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Ticino Kanton és Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Ticino Köztársaság és Kanton, németül Tessin, Svájc legdélibb kantonja. Ticino határos Uri, Wallis, Graubünden kantonokkal, illetve Piemont és Lombardia olaszországi régiókkal. Ticino teljesen körülveszi Campione D'Italia olasz exklávét.

Nevét a Ticino folyóról kapta. Ez az egyetlen kanton, ahol az olasz az egyetlen hivatalos nyelv.

Története

Az ókorban a mai Ticino területét egy kelta törzs lakta. Később a Római Birodalom részévé vált. Bukása után Ticinot a nyugatrómai birodalom uralta és a keleti gótok, a lombardok és a frankok lakták.

1403 és 1422 között ezeket a földeket bekebelezte Uri kanton, de később elvesztette. A második ticinói hódítás során Uri, Schwyz és Nidwalden szerzett városokat a mai kanton területéről és megszerezték a teljes Ticino feletti gyakorlati irányítást.

Egészen 1850-ig a Ticinese franco (Ticinói frank) volt Ticino fizetőeszköze, majd ekkor bevezették a svájci frankot

A 19. század elején Ticino volt a legszegényebb kanton Svájcban. Ticino volt az egyetlen része Svájcnak, ahol tombolt szegénység, a nyomorúság és alig volt kiépítve az ipar. 1878-ig a három legnagyobb városban: Bellinzonában, Luganóban és Locarnóban váltakozott a kormányzati székhely. 1878-ban azonban Bellinzona lett az egyetlen főváros.

A jelenlegi kantoni alkotmányt 1997-ben fogadták el.

Földrajz

Lásd még: Ticino hegységeinek listája

Ticino területe 2812 négyzetkilométer. Ticinóban területéhez képest sok erdő és tó található, továbbá több hegy.

A kanton földrajzilag két részre oszlik. Az északi rész hegyvidéki. A hegyvidék völgyei: Ticino-völgy és Maggia völgy . A déli rész a Sottoceneri tavakkal övezett régió. Itt található például a Luganói-tó.

A Ticino folyó a legnagyobb folyó kantonban. Fő mellékfolyói a Brenno a Blenio völgyben és a Moesa a Mesolcina völgyben Graubünden közelében .

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

A jelenlegi Köztársasági Alkotmányt 1997. augusztus 18-án hagyták jóvá. Az alkotmány annak érdekében íródott, hogy garantálja a békés életet, az emberi méltóságot, az alapvető szabadságjogokat és a társadalmi igazságosságot állampolgárai számára, valamint fenntartsa a svájci olasz kultúrát és ápolja a kapcsolatot a többi olasz nyelvű kantonnal és a többi olasz nyelvű állammal, elsősorban Olaszországgal.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A Nagytanács (olaszul Gran Consiglio) a kanton törvényhozó testülete, melynek 90 tagját, a képviselőket (Deputati) arányos képviseleti rendszerben választják meg.

A képviselők megbízatása négy évre szól. Évente jelölik ki a Nagytanács elnökét és két alelnökét. A Gran Consiglio Bellinzonában, a tartományi fővárosban ülésezik.

Az öt tagú Államtanács (olaszul: Consiglio di Stato) – nem tévesztendő össze a Szövetségi Tanáccsal – a kanton végrehajtó hatalmát gyakorolja. Az Államtanács másik neve Végrehajtó Tanács, tagjait a Nagytanács jelöli ki.

Közigazgatás

• Bellinzona, székhelye Bellinzona
• Blenio, székhelye Acquarossa
• Leventina, székhelye Faido
• Locarno, székhelye Locarno
• Lugano, székhelye Lugano
• Mendrisio, székhelye Mendrisio
• Riviera, székhelye Biasca
• Vallemaggia, székhelye Cevio

A kantonban jelenleg 157 település van, ezek 38 circoliba azaz alkörzetbe vannak csoportosítva.

Demográfia

Az összlakosság 2012-ben 341 652 fő. A lakosság 25,2%-a azaz 82 794 fő külföldi, a népsűrűség több mint 120 fő négyzetkilométerenként. A lakosság 83,1%-a olasz, 8,3%-a német. A legtöbb bevándorló az egykori Jugoszláviából érkezett.

A lakosság (2011-ben) többnyire római katolikus (69%) és a protestáns (5%).

A hivatalos nyelv az olasz. Ticino lakosságának többsége a svájci olaszt beszéli, ami nagyon hasonlít az olaszra. Ticinóban néhányan még mindig beszélik a lombard nyelvet, illetve annak Ticinese (ticinói) dialektusát és az eredeti Ticinese (ticinói) nyelvet. Ticinóban az olasz nyelv a domináns, de rengeteg turistának az anyanyelve a német, többségük Svájcból érkezik.