Terry Reid
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Terry Reid | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1949. november 13. (75 éves) Huntingdon, Egyesült Királyság |
| Iskolái | St Ivo School |
| Pályafutás | |
| Műfajok | Folk Pop Hard Rock Blues Rock |
| Aktív évek | 1965–napjainkig |
| Együttes | Redbeats |
| Hangszer | Ének Elektromos gitár Akusztikus gitár |
| Tevékenység |
|
| Kiadók | Atlantic Records |
| Terry Reid weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Terry Reid témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Terry Reid (Huntingdon, 1949. november 13. –) angol énekes, gitáros, szerző.
Életútja
[szerkesztés]Az 1960-as évek végén mint fiatal tehetség került be a köztudatba, de nem váltotta be azokat a sikereket amit jósoltak neki, vagy amit a vele együtt indulók (Robert Plant, Steve Winwood, Steve Marriott). Reidet lehet tekinteni a könnyűzene egyik nagy vesztesének, ugyanis karrierje kezdetén visszautasította mind a Led Zeppelin mind a Deep Purple énekesi felkéréseit. Szólókarrierje több, de inkább kevesebb sikerrel járt, majd az 1970-es évek közepétől fokozatosan eltűnt és nagyjából 10 évente 1 albummal jelentkezik azóta is. Felső hangregiszterekben hangja kísértetiesen hasonlított Robert Plantére.
Zenei munkássága
[szerkesztés]Terry 1968-ban alakított egy triót, amellyel el is készítette első nagylemezét, a Bang Bang You're Terry Reid-et. Ezen főként saját számok szerepelnek egy-két feldolgozás mellett. Műfajilag nehezen behatárolható, ugyanis vannak rajta folkos-popos-rockos elemek. Az album tele van friss energiával, viszont hallatszik, hogy néhány szám kissé összecsapott, és hogy nem volt még meg a koncepció. Azért találhatóak nagyszerű számok is: Without Expression, Bang Bang, Season Of The Witch. Még ebben az évben Terry és zenekara a legendás Cream előzenekaraként turnézott.
1969-ben megjelent a második albuma Terry Reid címmel. Ez már egy sokkal kiforrottabb lemez, melyen Reid már igazán megvillogtatja nagyszerű zenészi kvalitásait. Felsőfokban lehet csak beszélni a Superlungs My Superwoman, a Rich Kid Blues című számairól, vagy a May Fly ról, melyben hangjának minden sokszínűségét megcsillogtatja, és a Better by far, melyből rádiósláger lett, bár érezhetően nem Terry műfaja volt. A korong megjelenése után részt vett előzenekarként a Rolling Stones észak-amerikai turnéján.
1970-ben fellépett a legendás Isle of Wight fesztiválon, majd az Atlantic lemezkiadóhoz igazolt át.
1973-ban River címmel megjelent a harmadik albuma. Kedvező kritikai visszhangja volt, de a közönségsiker elmaradt. Ezen az albumon található a nagy koncert kedvenc száma a Dean, ezen kívül még meg lehet említeni a gyönyörű egy szál akusztikus gitárral előadott Dreamet, vagy Milestonest is.
1976-ban megjelent Seeds Of A Memory címmel az utolsó jelentősebb Reid-album. Már abszolút csak a rajongói voltak kíváncsiak a munkájára, így nagyon alacsony példányszámban fogyott el, viszont található rajta három, a Reid életmű alapjaként szolgáló szám: Faith To Arise, To Be Treated Rite, Seed Of Memory. Reid karrierje ezután a két sikertelen album után kettétört, ekkor mindössze 27 éves volt.
A 80-as években visszavonult és mint sessionzenész dolgozott tovább a szakmában.
Ezután kiadott még pár lemezt, de ezek többnyire erőtlen próbálkozások voltak. A 90-es években a másik egykori nagy tehetséggel, Mick Taylorral turnézott. 2005-ben és 2007-ben Angliában klubturnékon vett részt.
Lemezei
[szerkesztés]- Bang, Bang You're Terry Reid (1968)
- Terry Reid (album) (1969) (amerikai cím: Move Over for Terry Reid)
- River (1973)
- Seed of Memory (1976)
- Rogue Waves (1979)
- The Driver (1991)
- Alive (2004)