Terpény

	Terpény (Trpín)
	A faluközpont a római katolikus templommal
	; Terpény zászlaja
	; Terpény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Korponai
Rang	község
Első írásos említés	1135
Polgármester	Miroslav Melaga
Irányítószám	962 44
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	KA
	Népesség
Teljes népesség	107 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	17 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	390 m
Terület	6,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 08′ 21″48.295833°N 19.139167°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 08′ 21″48.295833°N 19.139167°E
	Terpény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Terpény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Trpín (egyértelműsítő lap).

Terpény (szlovákul: Trpín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése

Korponától 10 km-re délkeletre található.

Története

1262-ben "Terpen" néven említik először. Hont várának uradalmához tartozott, de IV. Béla király a bozóki apátságnak adta. 1342-ben "Terpen et alia Terpen", 1370-ben "Kisterpen" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1715-ben 19, 1720-ban 13 háztartása adózott. 1828-ban 32 házában 196 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "TERPIN. Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, fekszik Litavához nem meszsze, mellynek filiája; a’ Bozóki Uradalomhoz tartozik."^[2]

Fényes Elek szerint "Trpin, tót falu, Honth vmegyében, a bozóki uradalomban: 205 kath. lakossal."^[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Terpény, azelőtt Trpin, tót kisközség 14 házzal és 149 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Korpona, postája Litva. A falu nevével Terpen alakban, már 1262-ben találkozunk az oklevelekben, melyek a Hunt vár tartozékának mondják; de nem sokáig maradt e vár hatalma alatt, mert IV. Béla király Terjén földjét a hunti vártól elvette és a bozóki prépostságnak adományozta, mely mindvégig megmaradt birtokában. Alighanem innen vette nevét a Terjéni család, melynek három tagjáról – Jacobus, Martinus et Gregorius de Terjen – 1312-ben emlékezik meg egy följegyzés. A falu róm. kath. temploma újabb keletű. Terpény határában fekszik Nándorhalma puszta."^[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 137, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 134 szlovák lakosa volt.

2011-ben 110 szlovák lakta.

Nevezetességei

Szűz Mária kápolnája 1889-ben épült, 2000-ben megújították.
A falu közepén kis harangláb áll.
A falu asszonyai egykor híres csipkeverők voltak.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Korponai járás m v sz A Korponai járás települései
Korpona (Krupina)
Alsóbágyon (Dolný Badín) · Alsólegénd (Dolné Mladonice) · Bozók (Bzovík) · Bozókalsók (Jalšovík) · Csábrágsomos (Drienovo) · Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) · Csákóc (Čekovce) · Cseri (Cerovo) · Darázsi (Drážovce) · Devicse (Devičie) · Dömeháza (Domaníky) · Felsőbágyon (Horný Badín) · Felsőlegénd (Horné Mladonice) · Gyűgy (Dudince) · Hontkirályfalva (Kráľovce–Krnišov) · Hontmarót (Hontianske Moravce) · Hontnémeti (Hontianske Nemce) · Kecskevarbók (Kozí Vrbovok) · Lászlód (Lackov) · Ledény (Ladzany) · Lissó (Lišov) · Litva (Litava) · Méznevelő (Medovarce) · Nemesvarbók (Zemiansky Vrbovok) · Ösöd (Sudince) · Rakonca (Rykynčice) · Szebelléb (Sebechleby) · Szelenc (Selce) · Szénavár (Senohrad) · Szúd (Súdovce) · Terény (Terany) · Terpény (Trpín) · Teszér (Hontianske Tesáre) · Unyad (Uňatín) · Zsibritó (Žibritov)