Terminalia arjuna
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A fa
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Terminalia arjuna (Roxb. ex DC.) Wight & Arn. | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Terminalia arjuna témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Terminalia arjuna témájú kategóriát. |
A Terminalia arjuna a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe, ezen belül a nyálkafafélék (Combretaceae) családjába tartozó faj.[1]
Előfordulása
[szerkesztés]A Terminalia arjuna előfordulási területe Banglades, Uttar Prades, Madhja Prades, Nyugat-Bengál, valamint India déli és középső részei. Általában folyók partján vagy majdnem kiszáradt folyómedrekben található meg.[2]
Megjelenése
[szerkesztés]Ez a fafaj általában 20-25 méter magasra nő meg. A gyökere nem hatol mélyre, főleg a felszínen ül, és a törzs alsó oldalából indul ki. A lombkoronája hatalmas; az ágai lehajolnak. Levele hosszúkás és kúpszerű; felül zöld és alul barna. A kérge sima felületű és szürke színű. Márciustól júniusig halványsárga virágai vannak. Az elfásult 2,5-5 centiméteres termései ötszárnyúak; szeptemberre és novemberre érnek meg.
Felhasználása
[szerkesztés]Ez a mirtuszvirágú fa, tápláléknövénye az Antheraea paphia nevű lepkefajnak; amely kereskedelmi vadselymet eredményez a helybélieknek.[3] Továbbá a buddhizmusban is szerepet játszik.[4]
Képek
[szerkesztés]-
A fa -
-
Csemeteként -
A törzse -
és kérge -
Levelei -
Termései -
és magvai -
Gyökerei -
Ardzsuna gyümölcsök (szárított)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Arjun Tree. Eco India
- ↑ Let Us Identify The Useful Trees(New). Children's Book Trust, 7,8. o. (2008. december 31.). ISBN 978-81-7011-919-7
- ↑ M.P. Shiva, NWFP, & EC-FAO Partnership Programme: Non-wood forest products In 15 countries of Tropical Asia. Food and Agriculture Organization of the United Nations
- ↑ Arjuna. Todd Caldecott. [2012. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 26.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Terminalia arjuna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Dwivedi S (2007. november 1.). „Terminalia arjuna Wight & Arn.—A useful drug for cardiovascular disorders”. Journal of Ethnopharmacology 114 (2), 114–29. o. DOI:10.1016/j.jep.2007.08.003. PMID 17875376.
- (2003. október 1.) „Cardioprotective effect of the alcoholic extract of Terminalia arjuna bark in an in vivo model of myocardial ischemic reperfusion injury”. Life Sciences 73 (21), 2727–39. o. DOI:10.1016/S0024-3205(03)00671-4. PMID 13679240.
- (2016. július 1.) „Beneficial effects of aqueous extract of stem bark of Terminalia arjuna (Roxb.), An ayurvedic drug in experimental pulmonary hypertension”. J. Ethnopharmacol. 16. DOI:10.1016/j.jep.2016.07.029. PMID 27401289.
- Prodromus Florae Peninsulae Indiae Orientalis 314. 1834
- USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Terminalia arjuna in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service.
- Terminalia arjuna (Roxb. ex DC.) Wight & Arn. Plants of the World Online
