Tengeri-hántás

Tengeri-hántás
A Tengerihántás első kézirata
Szerző	Arany János
Megírásának időpontja	1877. július 15.
Nyelv	magyar
Műfaj	ballada

A Tengeri-hántás Arany János Őszikék-balladái közül egyik kiemelkedő műve. Típusa parasztballada.

Története

A mű történetét két elbeszélő mondja el az őszi kukoricahántás közben, a ropogó tábortűz körül. A ballada két fiatal, Tuba Ferkó és Dalos Eszter kapcsolatáról szól. A szerelmük hevében a lány nem kívánt teherbe esik a férfitől (akit csak rövid ideje ismert), amit a korban nagyon elítéltek, ezért is viseli meg a lányt nagyon, aki terhének okán öngyilkos lesz. Tuba Ferkó a lelkiismeretfurdalás okozta bánat nyomán szintén öngyilkos lesz. És a mű végén visszatérünk a már lohadó tábortűzhöz.

Hollósy Simon: Tengerihántás (1885)

Szerkezete

A ballada szerkezete egy szálon futó, körkörös: a mű elején a mesélők és társaságuk a ropogó, majd a mű végén már a lohadó tűz körül ülnek.

Tragédia

A ballada egy tragikus történést beszél el, amelynek fő tárgya Dalos Eszternek, illetve Tuba Ferkónak öngyilkossága. Ezenkívül a szerelmi bánatot mutatja be. Dalos Eszter halálát követően pedig Tuba Ferkó őrlődéseit olvashatjuk.

Lélekábrázolás

Tuba Ferkó bűntudata, melyet szerelme teherbeejtése miatt érez, aki ennek hatására öngyilkos lett. Tuba Ferkó gyötrelmei végül őt is öngyilkosságba kergetik.

Párbeszéd a mű során

Kisebb párbeszédre csupán a tűz körül ülők között kerül sor, ezenkívül csupán az elbeszélők szólnak ki a történet során, illetve a végén a tanulság kerül bemutatásra általuk.

A történet szaggatottsága

A történet szaggatottságát a történet és a tűz állapotának váltakozásában ismerhetjük fel.

Homály és a megjelenő motívumok

Az elbeszélés során semmilyen egyéb részletet nem tudunk meg, a terhesség tényét is a sorok közül olvashatjuk csak ki. Az öngyilkosságokat is csak finom utalások során tudjuk meg.

A mű motívuma a tűz, mely a szerelmesek érzelmeivel áll szoros párhuzamban.

Források

• Arany János: Tengeri-hántás (a vers szövege)