Tengerésznóta

Csörlőt hajtó matrózok, a munkadalt zenész kíséri

A tengerésznóta, angolul: shanty, chantey vagy „sea shanty”, matróznóta, a vitorlásokon dolgozó tengerészek munkadala. Az angol szó a francia eredetű chanter (énekelni) igéből származik.

Eredete

A shanty eredetileg tengerész munkadal volt. Virágkorát a XV. századtól a 20. század első feléig (a gőzhajózás korának végéig) élte. A legismertebb dalok a 19. századból valók, de néhányuk a 17.-ből származik.

Amikor a fedélzeten az emberi izomerő volt az egyedüli erőforrás, a tengerésznótáknak nagyon praktikus okuk volt: a dalok ritmusa szinkronizálta a matrózok mozdulatait a monoton ismétlődő munkamozzanatok végrehajtásánál. A dalokat természetesen nemcsak munkavégzéskor énekelték. Énekelni, a nótázást hallgatni a kikapcsolódás egyik fajtája is, elűzi az unalmat, felvidítja az állandó és kőkemény munkában megfáradt tengerészeket.

A legtöbb shanty kétszólamú. Az angol „call and response” néven nevezi ezeket, azaz „hívó” és „válaszoló” szólama van. A „shantyman” énekel egy sort, a kórus (a többi tengerész) válaszol. A Boney című dal esetében:

   Shantyman: Boney was a warrior,
   Többiek: Way, hey, ya!
   Shantyman: A warrior and a terrier,
   Többiek: Jean-François!
   

Hangsúlyt mindig a kórus válaszának utolsó szótagja kapott, erre a szótagra esett az erőkifejtés.

Tengerésznóták fajtái

Halyard, long-haul, long-drag

A halyard nótákat akkor énekelték, amikor fel kellett vonni a vitorlát, és ez előreláthatólag hosszabb ideig tartott. Ilyen munka volt például a csúcsvitorlák felvonása. Általában két húzás esett a kórusra, mint: „Way, hey, Blow the man down!”

 Példák: Hanging Johnny, Blow the Man Down

Short-drag, short-haul, sheet

Akkor énekelték ezeket a dalokat, amikor a vitorla felvonása nem tartott sokáig, de ez alatt a rövid idő alatt igen nagy erőkifejtésre volt szükségük a munkában résztvevőknek. A kórus minden sorára csak egy, de annál erőteljesebb húzás esett.

   Példák: Boney, Haul on the Bowline

Capstain shanty

Amikor a horgonyt kellett felhúzni a horgonykötelet egy hatalmas csörlő dobjára kellett felcsévélni. A munka végzésekor a csörlőbe dugott gerendáknak feszültek, és körbe-körbe jártak. A horgonyhúzó nóták vagy capstain shantyk sokkal monotonabb dalok, mint a többi tengerészdal, hiszen itt nem kell „belehúzni”. Nagyon sok dal van erre a munkára.

 Néhány ezek közül: Santianna, Paddy Lay Back, Rio Grande, South Australia,
                    John Brown’s Body (ez utóbbi egy katonai induló adaptációja).

Stamp-’n’-Go Shanties

Ezek a nóták csak olyan hajó fedélzetén hangzottak fel, ahol nagy számú volt a legénység, ugyanis ez egy olyan vitorlafelvonási módhoz tartozó ének, amihez sok ember kellett.

A tengerészek hátat fordítottak a vitorlának, a vállukra vették a felhúzókötelet, és elindultak hátrafelé, közben énekelték a dalt, és a lábukkal dobbantották a ritmust. Amikor már nem volt hely a „sétára”, egy másik csapat fogta meg a kötelet, és indultak vele, átvéve a dalt is. Ezekben a dalokban hosszú volt a kórus, hasonlóan a horgonyhúzó nótákhoz.

Stan Hugill írja: „A Drunken Sailor jó példája a »stamp-’n’-go« daloknak, más néven a sétáló shantyknak, és ezek voltak az egyedüli megengedett munkadalok a haditengerészetnél. Népszerűek voltak a nagyszámú személyzettel dolgozó hajókon amikor a felvonták a vitorlákat.”

Példák: Drunken Sailor, Roll the Old Chariot

Pumping Shanties

A pumping shanties szivattyúzó dalok. Minden fából készült hajóba valahol beszivárog a víz. Egy speciális tere volt (van) a hajóknak, ahol a beszivárgott víz összegyűlt: a bilge, vagy magyarul a fenékkút. Ezt a vizet rendszeresen ki kellett szivattyúzni. Ez egy „két emberes szivattyú” volt. Sok pumping shanty ugyanaz volt mint a capstain (horgonyhúzó) shanty, és ez érvényes volt vica versa is.

Példák: Strike The Bell, Shallow Brown, Barnacle Bill the Sailor, Lowlands

Fo’c's’le (Forecastle) Songs or Forebitters

Fo’c’s’le (Forecastle) Songs vagy Forebitters, azaz „picó” vagy „foxli” nóták

A shantyk munkadalok, amelyeket kizárólag munka közben énekeltek. Azonban a tengerészek saját gyönyörködtetésükre és szórakoztatásukra a foxliban is énekeltek, ahol a szállásuk volt. Jó időben a próván gyűltek össze és a bitákon ülve nótáztak. (próva=orrfedélzet, bita=kikötőbak)

Amíg a shanty mindig tengerész témájú, a Forecastle songs nemcsak a tengerészéletről szólt… A foxli a magyar tengerészek szóhasználata a hajóorrban levő szálláshely elnevezése.

Példák: Rolling Down To Old Maui, Paddy and the Whale

A fenti kategóriák nem az egyedüli lehetséges felosztás. A matrózok a nótákat át- meg áttették az egyik kategóriából a másikba, úgy, hogy a szükséges munkához igazították a dalok ritmusát. Az egyedüli szabály, amit követtek, hogy a hazatérésről szóló dalokat csak az út hazavezető szakaszán énekelték. Más dalok nagyon jellegzetesek voltak.

A Leave Her, Johnny Leave Her (Time for Us to Leave Her címen is ismert a dal) című nótát akkor énekelték, amikor hazaérkezés után, partralépés előtt befejezték a hajófenék szárazra szivattyúzását.

A Poor Old Man (vagy más néven Poor Old Horse vagy The Dead Horse) című nótát énekelték, amikor ledolgozták a havi vagy az útra felvett előleget.