Teje
| Teje | ||||||||||||
| Tije, Tiji | ||||||||||||
 | ||||||||||||
| Teje képe egy ahmími kápolnán | ||||||||||||
| Hieroglifa |
| |||||||||||
| Apja | ismeretlen | |||||||||||
| Anyja | ismeretlen | |||||||||||
| Férje | Ay | |||||||||||
| Gyermekei | Mutbenret Nahtmin (?) | |||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teje témájú médiaállományokat. | ||||||||||||
Teje (Tije, Tey, Teye) ókori egyiptomi királyné, Ay felesége, Nofertiti dajkája.[1]
Férje, Ay fontos pozíciót töltött be több fáraó – III. Amenhotep, Ehnaton és Tutanhamon – uralkodása alatt is; feltételezik, hogy szoros rokoni kapcsolatok fűzték a királyi családhoz (III. Amenhotep főfelesége, Tije valószínűleg Ay testvére volt, Ehnaton felesége, Nofertiti pedig feltehetőleg Ay lánya).
Teje az Amarna-kori feliratokon „a nagy királyi hitves dajkája” címet viseli. Ebből arra következtettek, hogy ő nevelte fel Nofertitit, aki Ay első házasságából születhetett.[2] Valószínű, hogy Ay és Teje közös gyermeke volt Mutbenret (korábbi olvasat szerint Mutnedzsmet).[3] Lehetséges, hogy Ay kijelölt örököse, Nahtmin Ay és Teje, vagy Ay és az első felesége fia volt.[4] Szintén lehetséges, hogy Tejének volt egy Mutemnub nevű lánytestvére.[5]
Fennmaradtak ábrázolásai férje nem használt amarnai sírjában és később a Királyok völgyében készült sírjában is, valamint Min ahmími sziklakápolnájában.[1]
Címei királynéként: Szeretett nagy királyi hitves (ḥm.t-nỉswt wr.t mrỉỉt=f), A Két Föld úrnője (nb.t-t3.wỉ), Nagy kegyben álló (wr.t-ḥzwt), Örökös hercegnő (ỉrỉỉ.t-pˁt), Alsó- és Felső-Egyiptom asszonya (ḥnwt-šmˁw-mḥw). Férjével közös amarnai sírjában címei: „a nagy dajka,. aki az istent táplálja” és „királyi ékszer”.[6]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.157
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., pp.36,147
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., pp.153, 155-156
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., pp.151-153
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.155
- ↑ Grajetzki, Wolfram. Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications (2005). ISBN 0-9547218-9-6, pp.64-65