Ugrás a tartalomhoz

Technológiai park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kereskedelmi ingatlanok egy csoportja, olyan létesítmény vagy terület, amely támogatja és előmozdítja a technológiai fejlődést és az ipar 4.0 folyamatokat, többek között a kutatás és a technológiai vállalatok vonzása révén. A technológiai parkok célja a tudásintenzív technológiai innováció előmozdítása és a tudásalapú gazdaság elősegítése. Olyan környezetet és ökoszisztémát biztosítanak (pl. kutatóintézetek és egyetemek közelsége), amely kedvez az innovációnak, a tudásalapú munkának és a kutatás-fejlesztés tevékenységeknek.

További definíciók

[szerkesztés]

Ugyan a fenti megfogalmazás helytálló, a technológiai parkok nem rendelkeznek egységes definícióval, típusai, megnevezései eltérhetnek, létrejöttük időpontja és a regionális különbségek miatt.

Magyarországon a „161/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet a tudományos és innovációs, a technológiai, az ipari és a logisztikai parkokról” fogalmaz meg jogszabályi szintű definíciót a technológiai parkokra vonatkozóan: „ipari és vállalati bázisú, technológiai intenzív fejlesztési tevékenységekre építő, elsősorban technológiai verseny által vezérelt olyan infrastruktúrával ellátott terület, ahol különösen a vállalati környezetben kialakított kompetenciák, szolgáltatások – fejlesztő és gyártó központokon, inkubátorokon keresztül – elérhetővé válnak a piac, az ipar és a tudomány számára, továbbá az ipari, kutatási és egyetemi szereplők között integrált az együttműködés”. Továbbá a technológiai park címre pályázó szervezetnek rendelkeznie kell fennálló együttműködési vagy kutatási szerződéssel felsőoktatási intézménnyel vagy a tudományos K+F törvény szerinti kutatóhellyel, és a park területére betelepült vállalkozások közül legalább háromnak együtt kell működnie KFI tevékenység végzésében.[1]

A Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetsége (IASP) szerint a technológiai park olyan szervezet, amelyet szakosodott szakemberek irányítanak, és amelynek fő célja a közösség jólétének javítása az innovációs kultúra, valamint a kapcsolódó vállalkozások és tudásalapú intézmények versenyképességének előmozdítása révén.[2]

Az UNESCO definíciója alapján a „tudományos és technológiai park” kifejezés bármilyen csúcstechnológiai csoportosulást magában foglalhat. Ennek köszönhetően számos megnevezés elfogadott; technopolisz, kiberpark, hi tech (ipari) park, innovációs központ, K+F park, egyetemi kutatási park, kutatási és technológiai park, tudományos és technológiai park, technológiai inkubátor, technopark.[3]

Az 1994-ben alapított magyarországi Ipari-, Tudományos Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) definíciója szerint a tudományos és technológiai parkok elsődlegesen tudásintenzív, technológiai innovációval foglalkozó vállalkozások fejlődésének elősegítésére létrejött, legalább 10 hektár nagyságú területek, amelyeken legalább 5 vállalat működik, összesen legalább 75 munkavállalót foglalkoztatva.[4]

Célok

[szerkesztés]

A technológiai parkok kiemelt céljaiként az alábbiak határozhatók meg:

  • A regionális gazdasági fejlődés katalizálása, az ipari növekedés, az üzleti fejlődés előmozdítása a foglalkoztatás és a termelés tekintetében;
  • A technológiai alapú vállalatok létrehozásának és fejlesztésének elősegítése;
  • Az egyetemek és vállalatok közötti tudásátadás megkönnyítése.

Alapvető jellemzők

[szerkesztés]

Bár a technológiai parkok eltérőek lehetnek, az alábbi, alapvető jellemzők megegyeznek:

  • Irányításukat egy menedzsment végzi, amelynek feladatai eltérőek lehetnek, de legalább az ingatlankezelésre, bérbeadásra ki kell terjednie.
  • A bérlők fő tevékenységeinek ki kell terjedniük a kutatás-fejlesztésre és az innovációra. Hasznos néhány kutatóintézetet is bevonni egy tudományos/technológiai parkba, de nem feltétlenül szükséges.
  • A technológiai parkoknak a tudáscserét, a technológia terjesztését és az innovációt elősegítő irányítási stratégiákat kell megcéloznia, emellett ösztönözhetik és támogathatják a vállalatok indulótevékenységét és az inkubációs tevékenységeket is.

Kapcsolódó fogalmak[5]

[szerkesztés]

Technológiai pólus

[szerkesztés]

Míg a technológiai park fogalma elsősorban az innováció fogalmához kapcsolódik, addig a technológiai pólus kifejezés a regionális fejlesztéshez kötődik, és inkább a terület- és városfejlesztés terminológiájában terjedt el, a technológia átadásához, nem feltétlenül a csúcstechnológiákhoz kötődően.

Technopolisz

[szerkesztés]

A technológiai park és a technológiai pólus metszete, egyidejűleg lehet az innováció és a regionális fejlesztés alkalmas eszköze. A technopolisz tágabb abban az értelemben is, hogy inkább az egész városra és vonzáskörzetére terjed ki, nem pedig egyetlen ingatlanra.

Innovációs központ

[szerkesztés]

Az innovációs központ az új termékek és technikai eljárások kifejlesztésével, marketingjével foglalkozó kezdő vállalkozások, startupok igényeinek kielégítését tűzi ki célul.

Technológiai irodapark

[szerkesztés]

A hagyományos technológiai parkoktól a technológiai irodaparkokat jellemzően a városon belüli, kiemelt lokáció, a hangsúlyosan megjelenő humánerőforrás-szempontok (munkavállalói jóllét, networking) és a modern, a bérlői igényekre szabott irodai infrastruktúra választja el.

Történelmi háttér

[szerkesztés]

Globális tendenciák

[szerkesztés]

A technológiai parkok jelensége az 1950-es évekre vezethető vissza: a legtöbben az Egyesült Államokban található, kaliforniai Stanford Egyetemhez kapcsolódó Stanford Research Parkot tekintik az első technológiai parknak. 1960 előtt további négy másik projektet alapítottak az USA-ban, köztük az észak-karolinai Research Triangle Parkot, amely az első "központ típusú" projekt.

Az Egyesült Államokban megindult trend nagy figyelmet keltett Európában és a világ más részein is, így nem kellett sokáig várni az első európai tudományos parkok létrehozására. Míg az 1960-as években Svédország és az Egyesült Királyság is létrehozta első parkjait, az 1970-es évekre további technológiai parkokat hoztak létre Belgiumban, Japánban, Dél-Koreában, Tajvanon és számos más országban, összesen mintegy 50 projektet 13 országban. Ezt követően az 1980-as évektől kezdve az egész világon robbanásszerűen megnőtt a technológiai parkok létesítése, 1990-re pedig már több mint 1 000 park létezett világszerte.[6]

Technológiai parkok Magyarországon

[szerkesztés]

Magyarországon 2008–2010-re az iparipark-rendszer jelentősen túlfejlődött, amely modellváltást tett szükségessé. Ennek nyomán a 2010-es évek elején kerültek fókuszba a tudományos és technológiai parkok a tradicionális ipari parkokkal szemben, Magyarország globális versenyképességének erősítése, a külföldi befektetők bevonzása érdekében.[7][8] Az első olyan tudományos / technológiai parknak, amelynél az előfeltételek, a környezet és háttérintézmények kedvezőek a kollektív tanulási folyamat kialakulásához, az 1990-es végén megkezdett, teljes egészében 2009-ben átadott Infopark bizonyult,[9][10][11] amelyet számos technológiai park és annak alkategóriáiba sorolható létesítmény követett. Jelenleg mintegy 20 technológiai park működik Magyarországon.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 161/2023. (IV. 28.) Korm. rendelet a tudományos és innovációs, a technológiai, az ipari és a logisztikai parkokról (magyar nyelven). Wolters Kluwer - Jogtár, 2023. április 28. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  2. Definitions (angol nyelven). International Association of Science Parks and Areas of Innovation (IASP). (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  3. Establishing Science and Technology Parks: A Reference Guidebook for Policymakers in Asia and the Pacific (angol nyelven). Economic and Social Commission for Asia and the Pacific (ESCAP), 2019. június 10. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  4. Minősítési rendszerek (magyar nyelven). Ipari-, Tudományos Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület (IPE). (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  5. AZ IPARI PARK PROGRAM SZAKMAI HÁTTERE (magyar nyelven). Magyar Tudományos-Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (MATTIP). (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  6. Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza (magyar nyelven). Budapest : MTA Regionális Kutatások Központja, 1992. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  7. TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ IPARI PARKOK HELYZETÉRŐL (magyar nyelven). Magyar Kormány, 2016. október. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  8. Kotroczkó, Melitta: Magyarok a Szilícium-völgy nyomában: tudományos és technológiai parkok rendszere épül ki Magyarországon (magyar nyelven). Világgazdaság, 2018. július 5. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  9. Infopark Budapest - a Központi Épület alapkőletétele (magyar nyelven). Építészfórum, 2001. június 14. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  10. Fazekas, Edina: Tovább épül az Infopark (magyar nyelven). Világgazdaság, 2004. január 29. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  11. Szepesi, Anita: Befejezés előtt az Infopark (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2009. április 3. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  12. Ipari-, Tudományos Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)