Tautas padome – Wikipédia

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Lettország történelme

Korai idők Kunda kultúra (i. e. 8500–5000) Narvai kultúra (i. e. 5300–1750) Borostyánút (i.e. 1333-tól) Aesti (az 1. és a 4. század) Viking kor (a 8. és a 11. század) Lívek Ős-Livónia Balti népek Kurföld, Zemgale, Latgale, Sēlija
Középkor Litvániai teuton keresztes hadjáratok Kardtestvérek rendje (1202–1237–1561) Saulei csata (1236) Ó-Livónia (Terra Mariana, 1207–1561) Novgorodi–lovagrendi háború (1240–1242) Csúd-tavi csata (1242) Livóniai népek nagy felkelése (1259–1290) Durbeni csata (1260) Hanza-szövetség (1157–1669) Reformáció kora
Korai újkor Livóniai háború (1558–1583) Livóniai Királyság (1570–1578) Kurzemei és Zemgalei Hercegség (1562–1795) Svéd–lengyel háborúk (1600–1629) Wendeni csata (1601) Kircholmi csata (1605) Északi háború (1655–60) Svéd Livónia (1629–1721) Nagy északi háború (1700–1721)
Lett Köztársaság Első világháború (1914–1918) Breszt-litovszki béke (1918) Tautas padome (1918) Lett Köztársaság (1918–1940) Balti antant (1934) Molotov–Ribbentrop-paktum (1939) Második világháború (1939–1945) A Szovjetunió annektálja a balti államokat (1940) 15 (1. lett) és 19 (2. lett) Waffen-SS (1943–1945) Kurlandi karszalaggal (1944–1945) Erdei testvériség (1944–1953) Lett Szovjet Szocialista Köztársaság (1940–1941, 1944–1990) Lett Legfelsőbb Tanács (1987–1991) Balti út (1989) Lett Köztársaság (1990–)
Sablon:Lettország történelme m v sz

A Tautas padome (Lett Nemzeti Tanács) egy ideiglenes tanács volt, amely 1918-ban kikiáltotta Lettország függetlenségét, majd ideiglenes parlamentként működött az Alkotmányozó gyűlés (Satversmes sapulce) megválasztásáig.

A Tautas padome 1918. november 7-én alakult két, lett szervezeteket tömörítő tanács összeolvadásából: az Ideiglenes Lett Nemzeti Tanács (Latvijas Pagaidu Nacionala padome vagy LPNP) és a Demokratikus Blokk (Demokratiskais bloks). Eredetileg a Tautas padoménak 40 tagja volt, akik a szélsőjobb és a szélsőbal (kommunista) kivételével a legjelentősebb politikai pártokat képviselték. Később 245 tagúra bővítették.

1918. november 18-án a Tautas padome kikiáltotta a független Lettországot, s az ideiglenes kormány elnöke Jānis Čakste, miniszterelnöke Kārlis Ulmanis lett. A Tautas padome ideiglenes parlamentként működött egészen 1920. május 1-jéig, amikor az Alkotmányozó gyűlést (Satversmes sapulce) megválasztották.