Taskömür

Taskömür (Ташкөмүр, Tash-Kumyr)
Taskömür látképe
Közigazgatás
Ország	Kirgizisztán
Alapítás éve	1943
Népesség
Teljes népesség	19 310 fő (2009)
– elővárosokkal	34756 (2009) fő
Népsűrűség	740 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	585 m
Terület	47 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 21′, k. h. 72° 13′41.35, 72.216666666667
Sablon • Wikidata • Segítség

Taskömür (kirgiz nyelven: Ташкөмүр vagy Tash-Kumyr) város Dél-Kirgizisztán Dzsalalabad tartományában, mely a terület öt legnagyobb városának egyike. A 2009-es népszámláláskor 34 756 lakosa volt.

Fekvése

A Narin-folyó nyugati partja mentén, az Os–Biskek főúttal szemben, a Tien-san-hegység szélén fekszik, Biskektől délre haladva, Taskömür a Fergána-völgy kapuja.

A város kialakulása

A várost hivatalosan 1943. december 17-én alapították az itteni kőszénbányák mellett. Taskömür később a Szovjetunió közép-ázsiai régiójának egyik legnagyobb ipari központjává nőtte ki magát. Elsődlegesen bányászváros volt, de volt egy cigarettagyára és más iparágai is, amelyek kiegészítették a szénbányák termelését. Megépítettek egy vasútvonalat is, amelyen a szenet szállították Taskömürből a Szovjetunió minden sarkába. Fennállásának csúcsán Taskömür lakossága körülbelül 35 000 fő volt.

A Narin-folyó mentén gátakat építettek, melyek jelentősen átalakították a régi patakot. A taskömüri és a Shamaldysai gát jelentősen megemelte a vízszintet, ami által bizonyos települések víz alá kerültek. A gátak és a vízerőművek jelenléte ellenére Taskömür még mindig nem rendelkezik 100%-ban megbízható villamos energiával.

Leírása

Taskömür a Naryn folyó kanyonjában található. A várost körülvevő hegyek a szénen kívül, mely a városnak hírnevet adott, más ásványi anyagokban is gazdagok.

Taskömür öt körzetre oszlik: az északi Severniy, Bayetova, a Taskömür központ, Dostuk és Mikrorayon. Minden körzetben saját iskola van, kivéve a központot, ahol 3 iskola található.

Taskömür városhoz két város (Kyzyl-Jar és Shamaldy-Say) és öt falu tartozik: Kyzyl-Alma, Tendik, Chuyut-Say, Kuduk-Say és Kashkulak-Say.

Alapításának idején Taskömür lakossága többnyire orosz és kirgiz etnikumú volt. Mivel a környéken nincs legelő, a kirgizek soha nem telepedtek le ott. A szén felfedezése után a kirgiz családok elindultak a városba. Kirgizisztán 1991-es függetlenségéig a kirgizek nem voltak többségben. A Szovjetunió felbomlása után azonban sok orosz és más nemzetiségű lakos elköltözött, s ezért ma a kirgiz lakosság van többségben.

Paleontológia

A környéken végzett kutatások során dinoszauruszok és dinoszaurusztojások kövületeit fedezték fel, melyből a paleontológusok arra a következtetésre jutottak, hogy egykor a dinoszauruszok ezt a területet használtak tojásaik lerakóhelyéül.

Gazdaság

A bánya és a gyárak bezárása óta a város a túléléséért küzd. Sokan Oroszországba, Kazahsztánba vagy egyszerűen a fővárosba, Biskekbe költöztek.

Források

• "A Kirgiz Köztársaság 2009. évi népszámlálása: Jalal-Abad régió" (PDF).