Ugrás a tartalomhoz

Tartár Birodalom

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az 1700-as évek térképe Ázsiáról, amely felosztja a Nagy Tatárföldet Moszkvai Tatárföldre, Kínai Tatárföldre és Független Tatárföldre.

A Tartáriai Birodalom olyan áltörténelmi összeesküvés-elméleteket összefoglaló fogalom, amely olyan elképzeléseket tartalmaz, mint a „rejtett múlt” és a „sársöprések” (mud floods). Ezek az elméletek eredetileg az áltudományos orosz nacionalizmusból származnak. Tartária, vagy Tartaria, a Közép-Ázsia és Szibéria történelmi neve. Az összeesküvés-elméletek szerint Tartária, illetve a Tartáriai Birodalom egy elveszett civilizáció volt, amely fejlett technológiával és kultúrával rendelkezett. Ez az elképzelés figyelmen kívül hagyja, hogy Tartáriának Ázsia történetében jól dokumentált, bizonyított múltja van.

Napjainkban a „Tartária” kifejezést olyan terület megjelölésére használják, amely Közép-Afganisztántól Észak-Kazahsztánig terjed, és magába foglalja Mongólia, Kína, valamint az orosz Távol-Kelet egyes részeit is.[1]

Háttér

[szerkesztés]

A Nagy Tartária mint elhallgatott, elveszett föld vagy civilizáció elmélete Oroszországból ered. Első elemei Anatolij Fomenko új kronológiájában jelentek meg az 1970-es évek közepén és az 1980-as évek elején, majd Nyikolaj Levasov okkult történelemről szóló munkássága révén terjedt tovább.

Az orosz áltudományos körökben, amelyekre jellemző a nacionalizmus, Tartáriát Oroszország „valódi” nevének mutatják be, melyet a Nyugat szándékosan figyelmen kívül hagyott vagy elhallgatott. Az Orosz Földrajzi Társaság ezt az összeesküvés-elméletet szélsőséges fantazmagóriának minősítette. Nem azt állítják, hogy a „Tartária” kifejezés ne létezne, hanem éppen ellenkezőleg: számos történelmi térképet osztanak meg saját gyűjteményükből, amelyek Tartáriát ábrázolják.[2]

2016 körül a „Tartaria” elveszett birodalmáról szóló összeesküvés-elméletek az interneten is népszerűvé váltak, elszakadva az eredeti orosz nacionalista kontextustól.[3]

Összeesküvés-elméletek

[szerkesztés]
A Horticulture Palace, amelyet a 1915-ös Panama–Csendes-óceáni Nemzetközi Kiállításra építettek San Franciscóban, egy figyelemre méltó üveg- és acélszerkezet volt, díszes kupolával. Az épület az építészeti innovációkat és kertészeti technológiákat mutatta be, és a világkiállítás fénypontjaként szolgált, amely a Panama-csatorna befejezését és San Francisco földrengés utáni újjáépülését ünnepelte
A tatár birodalom pusztulását általában egy hatalmas „iszapárnak” tulajdonítják

Az összeesküvés-elmélet globalizált változata az építészettörténet alternatív értelmezésére épít. Hívei azt állítják, hogy olyan lebontott épületek – például a Singer Building, az eredeti New York-i Pennsylvania Station, valamint az 1915-ös Világkiállítás ideiglenes épületei – valójában a feltételezett Tartária központú, hatalmas birodalom építményei voltak, amelyeket később eltüntettek a történelemből.[4]

A pompás, díszes aranykor (Gilded Age) épületekről gyakran azt állítják, hogy azok valójában a feltételezett Tartária alkotásai. Továbbá olyan ikonikus épületeket, mint a nagy piramisok vagy a Fehér Ház, szintén Tartária műveinek tekintenek. Az elmélet azonban csak homályosan magyarázza, hogy egy ilyen fejlett civilizáció – amely állítólag már világbékét is elért – hogyan bukhatott el, és hogyan törölték ki a történelemből.[5]

Az összeesküvés-elmélet egyik központi eleme a „sársöprés” (mud flood), amely szerint egy hatalmas áradás néptelenítette el a világ nagy részét, eltüntetve az ősi épületeket. Ezt a hipotézist arra alapozzák, hogy számos épület ajtói, ablakai és boltívei méterekkel a mai földszint alá süllyedtek. Az első és a második világháborút is gyakran említik, mint a Tartária eltüntetésének eszközeit, utalva arra a tényre, hogy a második világháború bombázásai valóban sok történelmi épület megsemmisüléséhez vezettek. Az elmélet egyik fő „bizonyítékaként” az hasonló építészeti stílusok világszerte megfigyelhetősége szolgál, például a kupolás parlamenti épületek vagy a csillagerődök (star forts) esetében. Egy másik, gyakran emlegetett jelenség, hogy a 20. század fordulóján készült fotókon számos világváros utcái teljesen kihaltak. Ha a képeken mégis láthatók emberek, akkor a lovaskocsik, melyek mintha a sárban haladtak volna, és a bonyolultan díszített, óriási kőépületek közötti éles kontrasztot hangsúlyozzák – ezt az ellentétet sokan még ma is észlelik modern városokban, ahol a szélsőséges szegénység a felhőkarcolók árnyékában jelenik meg.[6]

A Bloomberg számára író Zach Mortice szerint ez az elmélet a modernizmussal szembeni kulturális elégedetlenséget tükrözi, valamint azt a feltételezést, hogy a hagyományos építészeti stílusok eredendően jók, míg a modern stílusok rosszak. A Tartária-elméletet „az építészet QAnon-jának” is nevezik.[7]

A vallástudós Moritz Maurer kapcsolatot lát a tartáriai képi világ és az „óriásfák” elmélete között. Az utóbbi szerint a hatalmas, lapos tetejű fennsíkok (például a butte-ok) valójában ősi „anyafák” törzsei, amelyeket egykor a múltban egy titokzatos, rosszindulatú erő vágtatott le. Maurer szerint mindkét összeesküvés-elmélet elsősorban képi alapokon nyugvó, közösségi médiában terjed, amelynek jellege nem engedi egy koherens narratíva kialakulását – ezért inkább „mémkultúraként” jellemezhetők. Az elméletet szintén a QAnon-hoz hasonlítja.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Tartaria and the Mud Flood. Skeptoid. (Hozzáférés: 2025. február 10.)
  2. ↑ Вся правда о Тартарии (orosz nyelven). Русское географическое общество. (Hozzáférés: 2025. február 10.)
  3. ↑ Adams, Josie: Inside the wild architecture conspiracy theory gaining traction online (angol nyelven). The Spinoff, 2022. január 14. (Hozzáférés: 2025. február 10.)
  4. ↑ Maurer, Moritz (2025. január 2.). „Conspirituality and meme culture: transgressive dynamics in right-wing esoteric social media discourse”. Religion 55 (1), 43–66. o. DOI:10.1080/0048721X.2024.2317865. ISSN 0048-721X. (Hozzáférés: 2025. február 10.) 
  5. ↑ What Is the Lost Empire Of Tartaria? (angol nyelven). Discover Magazine. (Hozzáférés: 2025. február 10.)
  6. ↑ Let’s Entertain the Theory of the Tartarian Empire for a Moment (amerikai angol nyelven). Messy Nessy Chic, 2024. április 5. (Hozzáférés: 2025. február 10.)
  7. ↑ The Supreme Monarch of the Chinese-Tartarian Empire, 1673 (magyar nyelven). content.libraries.wsu.edu. (Hozzáférés: 2025. február 10.)
  8. ↑ Vanderper, David (2011. január 1.). „Tartaria : The Hidden Empire”. Tartaria, The Hidden Empire. (Hozzáférés: 2025. február 10.) 

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tartár_Birodalom”