Tarnobrzeg
Tarnobrzeg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Kárpátaljai | ||
Járás | Járási jogú város | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 1593 | ||
Irányítószám | 39-400 | ||
Körzethívószám | (+48)15 | ||
Rendszám | RT | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 44 901 fő (2021. márc. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 525,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 160 m | ||
Terület | 85,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 35′, k. h. 21° 41′50.583333°N 21.683333°EKoordináták: é. sz. 50° 35′, k. h. 21° 41′50.583333°N 21.683333°E | |||
Tarnobrzeg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnobrzeg témájú médiaállományokat. |
Tarnobrzeg járási jogú város Lengyelországban a Kárpátaljai vajdaságban. A város volt a Tarnobrzegi járás székhelye 1867-1975 között és a Tarnobrzegi vajdaság székhelye 1975-1998 között. Tarnobrzerget tartják a „lengyel kén fővárosának”.
A város a Visztula partján fekszik. A legutóbbi időkig a legjelentősebb kénbányák voltak a közelben és itt volt kénsavgyártás központja. (Jelenleg a kénbányák nagy része felszámolás alatt van.) A várost 1593-ban alapította a Tarnowsky-család „Nowy Tarnów” (Új Tarnów) néven, és rövidesen kereskedelmi és ipari központtá vált. A svédekkel folytatott háborúk során komoly károkat szenvedett és csak a II. világháború után virágzott fel újra, amikor a kénipar központja lett. Említésre érdemes a „Ponar” szerszámgép gyár és a megszűnt textilgyár.
Az 1990-es évektől az egykori külszíni kénbánya helyén mesterséges tó létesült (kb. 460 ha), melyet üdülőhellyé kívánnak fejleszteni. Tarnobrzegen keresztül vezet a Faépítészet útvonalai közül az egyik.[3]
A régi időkben Kis-Lengyelországhoz tartozott, a Sandomierzi vajdaságon belül.
Földrajzi helyzete
[szerkesztés]Tarnobrzeg a Sandomierzi völgykatlanban fekszik. A vidék földje homokos, sokfelé termelnek gabonát, rozsot és kukoricát. Sok földet erdősítettek. A leggyakoribb fafajták: fenyő, tölgy, bükk, éger és nyír.
Városrészek
[szerkesztés]A város 15 kerületre oszlik. Ezek:
- Dzików
- Miechocin
- Mokrzyszów
- Nagnajów
- Ocice
- Piastów
- Przywiśle
- Serbinów
- Siarkowiec
- Sielec
- Sobów
- Stare Miasto
- Wielopole
- Wielowieś
- Zakrzów
Műemlékek
[szerkesztés]- Domonkos kolostor és templom a 17. század végéről
- Domonkos apácák kápolnája és kolostora a 19. század közepéről
- a Tarnowski-család palotája Dzikówban
- zsidó temető - alapítva 1930-ban
- zsinagóga a régi zsinagóga helyén
- Mária Magdolna-templom Miechocinben a 14. századból
- Szent Gertrud és Szent Mihály-templom Wielowiesben a 19. századból
- vadászkastély Mokrzyszówban
- zsidó síremlék (ohel) a zsidó temető mellett a Sienkiewicz utcában
- udvarház Nagnajówban
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.banskabystrica.sk/zivot-v-meste/o-meste/partnerske-mesta/
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/061813664011-0980085?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 5.
- ↑ Archivált másolat. [2012. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 18.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tarnobrzeg című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.