Tarka csiga

Tarka csiga
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Altörzs:	Héjasok (Conchifera);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Alosztály:	Valódi csigák (Orthogastropoda);
Öregrend:	Heterobranchia;
Rend:	Tüdőscsigák (Pulmonata);
Alrend:	Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata);
Alrendág:	Stylommatophora;
Öregcsalád:	Punctoidea;
Család:	Discidae;
Nem:	Discus;
Faj:	D. rotundatus;
Tudományos név
	Discus rotundatus; O. F. Müller, 1774
Szinonimák
	Goniodiscus rotundatus; Patula rotundata Müller, 1774.; Helix abietina Bourguignat, 1864; Patula azorica Mousson, 1858; Helix machadoi Milne-Edwards, 1885;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tarka csiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka csiga témájú kategóriát.

A tarka csiga vagy tarka diszkoszcsiga^[1] (Discus rotundatus) Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.

Megjelenése

A csigaház 5,5–7 mm széles és 2–4 mm magas, lapított korong alakú, 6 kanyarulatból áll. Alapszíne szaruszínű sárgásbarna, amit a kanyarulatokban rendszeresen ismétlődő vörösbarna foltok tarkítanak. A ház felső oldala erősen bordázott, alulról csak kevéssé rovátkolt és egyszínű. Köldöke rendkívül tág, akár a ház szélességének egyharmadát is kiteheti, tölcséresen szűkülő. Az állat a közép-európai változat esetében felül kékesszürke, alul szürkésfehér; Dél-Európában sötét, majdnem kékesfekete.

Elterjedése és életmódja

A tarka csiga Nyugat- és Közép-Európában honos, előfordul Skandinávia déli részén és egész Olaszországban is. Keleten a Baltikum-Ukrajna-Törökország vonal alkotja elterjedésének határát. Svájcban 2100 méter magasságig megtalálták, a magasabb területeken a közeli rokon D. ruderatus-szal verseng. Angliában és Írországban az egyik leggyakoribb csigafaj. Az Egyesült Államok és Kanada atlanti partvidékére is behurcolták, de nem invazív faj, nem szorítja ki az őshonos csigákat. Magyarországon az északi domb- és hegyvidékeken, Sopron-Kőszeg környékén, a Badacsonyon, a Bakonyban, a Börzsönyben fordul elő.

Közép-Európában a dombvidéki erdős-bokros területeket, a nedves árnyékos élőhelyet kedveli. A Brit-szigeteken minden nedves és nem napsütötte helyen előfordul. Kövek, fatörzsek, vagy az avar alatt lehet ráakadni, a kertekben mezőgazdasági területeken is él.

Szaporodása

A többi szárazföldi csigához hasonlóan hímnősek, gyakori az önmegtermékenyítés. Szaporodási időszaka májustól októberig tart, 2-15-ös csomagokban összesen 20-50 petét raknak az avar vagy kidőlt fatörzsek alá. A petékből a csigák 10-30 nap múltán kelnek ki, házuk kéthavonta egy újabb kanyarulattal gyarapodik. A következő évre lesznek ivarérettek, teljes élettartamuk 2,5-3,5 év.

Magyarországon nem védett.

Források

↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2
Discus rotundatus AnimalBase

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

[1]