Tarka asztrild
Tarka asztrild | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Pytilia melba (Linné, 1758) | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
Tarka díszpinty | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tarka asztrild témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka asztrild témájú médiaállományokat és Tarka asztrild témájú kategóriát. |
A tarka asztrild (Pytilia melba) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla melba néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Afrikában a Szahara alatti részeken honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Alfajai
[szerkesztés]- Pytilia melba belli Ogilvie-Grant, 1907
- Pytilia melba citerior Strickland, 1853
- Pytilia melba grotei Reichenow, 1919
- Pytilia melba hygrophila Irwin & Benson, 1967
- Pytilia melba jessei Shelley, 1903
- Pytilia melba melba (Linnaeus, 1758)
- Pytilia melba percivali Someren, 1919
- Pytilia melba soudanensis (Sharpe, 1890)[2]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 14 centiméter.[5] A hím homloka, az arc elülső része és a torok skarlátvörös színű. A fejtető, a tarkó, a nyak hamuszürke, a szárnyak és a hát olajzöld. A felső farokfedők és a középső faroktollak vörös színűek. A többi farktoll barnásfekete, piros színezéssel. A begy sárga vagy zöldessárga. A test alsó része szürkésbarna. fehér keresztcsíkozással. A has közepe fehér. A csőr piros, a szem vörösesbarna, a láb barna. A tojó fejéről hiányzik a piros szín, az egész fej szürke.
Életmódja
[szerkesztés]A tövises-bozótos, füves területeket és a száraz erdőket kedveli.
Szaporodása
[szerkesztés]Fészekalja 3-5 tojásból áll, amelyből a fiókák 12-13 nap alatt kelnek ki, és még három hétig maradnak a fészekben. A fészekparazita paradicsom-vidapinty (Steganura paradisea) gazdamadara.
A madár tartása
[szerkesztés]1874-ben hozták be első példányait Európába, majd 1936-ban sikerült először tenyészteni Angliában. Állandó 20-22 °C-on tartsuk! Az import madarak között nagy az elhullási százalék. Kezdetben gondos ápolást igényelnek, a megmaradt állomány azonban ellenálló lesz. Költési időn kívül más egzótákkal bátran együtt tartható. Kivételt képeznek a piros színű tollakat tartalmazó madarak például kákapinty. Nászidőszakban a fajtársaitól különítsük el. Az idális hely, sűrűn beültetett (fenyőágak, bokrok, sás, nád) volier. Táplálás: ezóta magkeverék, gyommagvak (nyáron féléretten), csíráztatott mag, saláta, tyúkhúr stb. Fiókaneveléshez élő eleség szükséges: levéltetű, muslica, apró lisztkukac, apró tücskök stb. Természetesen vitaminokra és ásványi anyagokra is szüksége van. Fészkét sűrű bozótosba építi. Néha az elöl nyitott odút is elfogadja. A fészkét kívül durva fűszálakból építi, belül tollal béleli. A fészekellenőrzésre érzékenyen reagál. (Siroki 1976, Günter Hochmal 2003, Varga 2007)
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabilt. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
- Vargha Béla. Szövőpintyek-díszpintyek. Natura (1984). ISBN 963-233-107-9) - magyar neve
További információk
[szerkesztés]- Pytilia
- Madárfajok
- Angola madarai
- Bissau-Guinea madarai
- Botswana madarai
- Burkina Faso madarai
- Burundi madarai
- Csád madarai
- A Dél-afrikai Köztársaság madarai
- Dél-Szudán madarai
- Dzsibuti madarai
- Elefántcsontpart madarai
- Eritrea madarai
- Etiópia madarai
- Gabon madarai
- Gambia madarai
- Guinea madarai
- Kamerun madarai
- Kenya madarai
- A Kongói Demokratikus Köztársaság madarai
- A Kongói Köztársaság madarai
- A Közép-afrikai Köztársaság madarai
- Malawi madarai
- Mali madarai
- Mauritánia madarai
- Mozambik madarai
- Namíbia madarai
- Niger madarai
- Nigéria madarai
- Ruanda madarai
- Szenegál madarai
- Szomália madarai
- Szudán madarai
- Szváziföld madarai
- Tanzánia madarai
- Uganda madarai
- Zambia madarai
- Zimbabwe madarai