Takács Menyhért

Takács Menyhért
Született	1861. szeptember 3. Sátoraljaújhely
Elhunyt	1933. november 29. (72 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	bölcseleti doktor, prépost, pedagógus
Tisztsége	katolikus érsek jászóvári apát
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Menyhért témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Takács Menyhért (Sátoraljaújhely, 1861. szeptember 3. – 1933. november 29.) premontrei szerzetes, jászói prépost, klasszika-filológus.

Életútja

Születése után hamarosan a család visszatért állandó lakóhelyéle, Kassára, ahol gyermekkorát töltötte. Ott végezte elemi és középiskoláit is. A premontrei főgimnáziumban, tanárain keresztül annyira megszerette a szerzeteséletet, hogy jeles érettségi vizsgája után, 1879. október 5-én a jászóvári premontrei rendbe lépett. Négy évig a rend teológiai és pedagógiai intézetének növendéke volt. 1884. november 2-án felszenteltetett és tanár volt 1884-től 1885-ig a rozsnyói főgimnáziumban, azután 1886-ban a kolozsvári egyetemen a klasszika-filológia- és filozófiából tanári oklevelet nyert, 1891-ben pedig ugyanott bölcseleti doktor lett.

1887-től egy évig pedagógia tanára volt a jászóvári főiskolában, 1888-tól pedig a latin és görög irodalom tanára a kassai főgimnáziumban. Mellette 1897-től a Kassai Királyi Jogakadémián mint a bölcselet magántanára működött.

1898-ban a kassai főgimnázium igazgatójává nevezték ki. 1900. április 15-én királyi kinevezéssel préposti koadjutor lett a nagybeteg Benedek Ferenc prépost mellett, kinek halála (1900. július 2.) után augusztus 12-én rendje prépost-apátjává és magyarországi generális helynökké választotta. A főrendiháznak 1901. március 22-től volt tagja.

Részt vett a magyar tanárok olaszországi tanulmányútjában; nyilvános felolvasásokat tartott és hírlapi cikkeket írt. Figyelemre méltó tevékenységet fejtett ki Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságában és lelkes pártfogója volt a kulturális és humanitárius intézményeknek. Az ő elnöklésével alakult meg újra az Abaúj-Torna vármegyei és Kassa városi Közművelődési Egyesület, mely áldásosan működött a magyarosítás és népművelés terén.

Ő alapította meg 1902-ben a premontrei rendnek budapesti Norbertinum hittudományi és tanárképző intézetét. Kassán a rend ősi főgimnáziumának 1904-ben új palotát építtetett. Az ő kezdeményezésére és vezetése alatt épült föl államsegéllyel 1906-ban a rozsnyói katolikus főgimnázium. Bőkezűen gondoskodott a rendi társházak újabb felszereléséről s a lelkészlakokat javarészt újra építtette, a templomokat jó karba hozta. Új népiskolákat és tanítói házakat emelt és a tanítói állásokat is gyarapította. Szervezte a József királyi hercegről nevezett Sanatorium-egyesület kassai bizottságát és ezen egyesületnek vidéki elnöke.

Az Országos Magyar Szövetségnek megalakulása óta társelnöke. Az ő kezdeményezésére alakult meg a kassai katolikus kör. Tevékeny részt vett az 1903-ban Kassán rendezett Rákóczi ereklye kiállítás előmunkálataiban, mint a kiállítási nagybizottság díszelnöke. A Magyar Pedagógiai Társaság tiszteleti tagjának választotta meg. A kassai egyetem visszaállítását célzó mozgalomnak ő volt a feje és éltető szelleme. Az ő kezdeményezésére és közreműködése mellett adták ki Kassa város tanférfiai A kassai egyetem című könyvüket 1901-ben.

Elhunyt 1933. november 29-én, élete 72., rendi pályájának 54., áldozópapságának 49. évében; örök nyugalomra helyeztetett 1933. december 2-án Gödöllőn, a rend sírkertjében.

Művei

• Az eleusisi mysteriumok, Kassa, 1889
• A római elegikusok: Értekezés, Kassa, 1892
• A római nevelés, Kassa, 1892
• A görögök és rómaiak játékai. Irta Richter W. Ford. Kassa, 1894 (ismertetés), Egyetemes Philológiai Közlöny, 1895
• A gyermekek tornajátékai és az ifjak tornaversenye a rómaiaknál, Tanulók Lapja 1895
• Reáliskolai latin tanítás és tanterv revíziója, Országos Tanáregylet Közlönye 1897
• Madelaine Godefréd, Szent Norbert élete, franciából átdolgozta, Budapest, 1905
• Tanulmányai, Budapest, 1909 (Tudomány és erkölcs. A kereszténység győzelme a római pogány-kultuszon. Böcklin Arnold. Ism. Budapesti Hirlap 188. sz.)
• A Mitrasz-kultusz, Budapest, 1909 (ism. Budapesti Hirlap 125. sz.)
• Mi a bölcselet? Berlin, 1927
• Tanügyi és régészeti cikkeket írt még a Magyar Államba, a Gömör-Kishontba, a Rozsnyói Hiradóba, a Kassai Szemlébe, az Abauj-Kassai Közlönybe és az Alkotmányba. Munkatársa volt a Római világ című gyűjteményes munkának és az Ókori lexikonnak is.

Források

• Kovács Gyula, Megemlékezés Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátus, megyés apátról (1861–1904), in: Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára (1134–1934), Budapest, 1934, 307-317.
• Alapi Gyula, Takács Menyhért, Nemzeti Kultúra 1934, 58-60.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• OSZK gyászjelentések