Takács Károly
| Takács Károly | |
 | |
| Takács 1961-ben versenyzés közben | |
| Született | 1910. január 21. Budapest |
| Elhunyt | 1976. január 5. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Új köztemető (75/11-1-36)[1] |
| Sportlövőpályafutása | |
| Versenyszám | pisztoly |
| Klub | Honvéd Tiszti SE Bp. Partizán SK Bp. Honvéd |
| Edzőként | Bp. Honvéd |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Takács Károly (Budapest, 1910. január 21. – Budapest, 1976. január 5.) kétszeres olimpiai bajnok sportlövő, edző, alezredes.
Életpályája
[szerkesztés]Fiatalon katonai pályára lépett, őrmesterként szolgált. A Honvéd Tiszti Sportegylet versenyzőjeként kezdte a sportlövészetet. Élete nagy fordulatot vett, amikor 1938-ban egy gránátbaleset során elvesztette jobb kézfejét, emiatt megtanult bal kézzel írni és lőni. Az 1939-es luzerni világbajnokságon már az ötalakos gyorspisztoly csapat (Badinszky László, Börzsönyi Lajos, Dombi Ede, Takács Károly, Vadnay László) győztes tagja volt. Egyéniben negyedik lett. 1940-ben a kisöbű sportpisztolyos versenyszámban magyar bajnok lett.
A második világháború alatt fronttisztként szolgált. A világháború után a budapesti Partizán Sport Klub, majd a Budapesti Honvéd versenyzőjeként az önműködő sportpisztollyal ötszörös, a kisöbű sportpisztollyal egyszeres és a nagyöbű sportpisztollyal négyszeres országos bajnok lett.
Az olimpiákon
[szerkesztés]
Az 1948-as londoni olimpián ötalakos gyorstüzelő pisztolyban ötvenkilenc induló közül 580 körrel, világcsúccsal (tíz körös céltáblán hatvan lövésből elért eredmény) megszerezte az olimpiai bajnoki címet. Négy évvel később, az 1952-es helsinki olimpiai játékokon szintén az ötalakos gyorstüzelő pisztollyal 53 indulóból 579 körrel megvédte olimpiai bajnoki címét. Mögötte ezüstérmes saját tanítványa, Kun Szilárd lett. Az 1956-os melbourne-i olimpián csak a nyolcadik helyet tudta megszerezni.
Az 1955-ös bukaresti Európa-bajnokságon, illetve az 1958-as moszkvai világbajnokságon egyéniben hadipisztollyal és csapatban ötalakos sportpisztollyal bronzérmet szerzett. Pályafutása során huszonöt alkalommal volt a válogatott tagja.
Már aktív sportolóként is vállalt edzésvezetést a Budapesti Honvéd együttesében. Tanítványai között volt Kun Szilárd és Hammerl László is. Visszavonulása után haláláig a Honvéd edzője és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia sportlövő tanára volt.
Ismert volt kitartásáról, kemény idegzetéről és precizitásáról. Edzéseken többször térdig állt a töltényhüvelyekben. Hivatásos katonaként tovább lépett előre a ranglétrán, alezredessé léptették elő.
Rekordjai
[szerkesztés]
Gyorstüzelő pisztoly, 60 lövés
[szerkesztés]- 574 kör (1948. április 3., Budapest) országos csúcs
- 578 kör (1948. április 11., Budapest) országos csúcs
- 580 kör (1948. augusztus 5., London) világ- és olimpiai csúcs
- 583 kör (1951. május 2., Budapest) országos csúcs
- 589 kör (1953. március 22., Budapest) országos csúcs
Gyorstüzelő pisztoly, 30 lövés
[szerkesztés]- 574 kör (1948. október 13., Budapest) országos csúcs
Hadi pisztoly, 25 méter, 60 lövés
[szerkesztés]- 562 kör (1952. március 18., Budapest) országos csúcs
- 572 kör (1952. december 6., Pécs) országos csúcs
Hadi pisztoly, 25 méter, 30 lövés
[szerkesztés]- 285 kör (1951. február 25., Budapest) országos csúcs
- 288 kör (1951. szeptember 27., Budapest) országos csúcs
Hadi pisztoly, 50 méter, 60 lövés
[szerkesztés]- 438 kör (1951. május 6., Budapest) országos csúcs
- 485 kör (1953. augusztus 2., Budapest) országos csúcs
- 490 kör (1953. november 15., Budapest) országos csúcs
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1951)[2]
- A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[3]
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[4]
- Mesteredző (1962)
- Az évszázad magyar sportlövője (2000)
Emlékezete
[szerkesztés]- Takács Károly vándorkupa
- Takács Károly terem (Csanádi Árpád Általános Iskola) (1991)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=28&layout=s
- ↑ Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
- ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
- ↑ Eddig hetvenen kapták meg "A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója" címet. Népsport, (1954. január 10.)
Források
[szerkesztés]- Takács Károly profilja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oldalán (angolul)
- Takács Károly profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Életrajz az Origo melbourne-i emlékoldalán
- Életrajz a Nemzeti Sport honlapján
- Takács Károly a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
- Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
- Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Csúcseredmények, sportlövészet, A magyar sport az eredmények tükrében 1945–1953. Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 364-376. o. (1954)
