Takács Endre
| Takács Endre | |
 | |
| Született | Andrássik vagy Andráscsik András[1] 1848. április[1] Nyíregyháza[2] |
| Elhunyt | 1895. június 12. (47 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | orvos |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Endre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Takács Endre (Születési nevén Andrássik vagy Andráscsik András, Nyíregyháza, 1848. április 9. (keresztelés)[3] – Budapest, 1895. június 12.) orvosdoktor, kórházi igazgató főorvos.
Élete
[szerkesztés]Takács Endre eredeti szülei Andrássik András lakatosmester és Bánóczy Julianna voltak. Édesapja a gyermek születése előtt néhány héttel elhunyt. A kisfiút hamarosan egy gyermektelen házaspár, Takáts Alajos[4] nyíregyházi sebészorvos és felesége, Mihálik Natália fogadta örökbe.
Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1872-ben orvosdoktorrá avatták. 1873-ban tanársegéd lett a kórszövettani tanszék mellett, azután pedig gyakornok, majd tanársegéd Károlyi klinikáján. 1878-ban Nyíregyházán feleségül vette Bodnár Ilonát.[5] Takács Endre a házasság által közeli rokonságba került a Korányi családdal, mivel az anyósa (Nyíri – korábban: Kandel – Teréz) és Korányi Frigyes édesanyja (Nyíri – korábban: Kandel – Anna) testvérek voltak.
Ugyanebben az évben Schordan-ösztöndíjjal Németországba utazhatott ismereteinek kibővítése céljából. Itt elsősorban a strassbourgi, heidelbergi, lipcsei és berlini egyetemek tudományos intézeteit látogatta. Tanulmányútjára elkísérte a felesége is, így az első gyermekük, Ilona, Berlinben látta meg a napvilágot.[6] Őt két további gyermek követte: Endre (1880, Nyíregyháza)[7] és Edit (1882, Budapest).
Takács Endrét 1879-ben az idegkórtanból magántanárrá képesítették, később a Rókus-kórház rendelő- és az Erzsébet-kórház főorvosa lett, majd a budapesti poliklinika igazgató főorvosává választották. Számos cikket írt 1875-től az Orvosi Hetilapba (cikkei a Hőgyes Endre Emlékkönyvében[8] vannak felsorolva).
Felesége 1883-ban öngyilkos lett.[9] 1888 körül ismét megházasodott. Második felesége Riedl Erzsébet volt.
Halálát hashártyagyulladás okozta.[10]
Családja, kollégái és tisztelői kísérték ki a Kerepesi temetőben lévő sírboltjához. 1906-ban hamvait örökbefogadó apja, Takáts Alajos, 49 évig Nyíregyháza sebészorvosa[11] sírja (VIII-54.) mellé helyezték át a nyíregyházi „morgó” (ma Északi) temetőbe.[12]
Munkái
[szerkesztés]- Jubiláris dolgozatok az orvostan köréből... Korányi Frigyes jubileumára. Budapest, 1890. (Többekkel együtt).
- A gerinczagy bántalmaitól függő mozgás összrendezési zavarok. (Tabes dorsualis). Uo. 1892. (Klinikai Füzetek II. 14.).
- A neurastheniáról. Uo. 1895. (Klinikai Füzetek V. 1.).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ Andrássik András keresztelője a nyíregyházi római katolikus anyakönyvbe 1848. április 9-i dátummal került bejegyzésre: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-VF9W-TK. A család Andráscsik alakban is használta a nevét.
- ↑ Takáts Alajos és Takács Endre eltérően írta a családnevét. Lásd például Takáts Alajos gyászjelentése: https://dspace.oszk.hu/bitstream/handle/123456789/509353/4328643_00869_mormon.jpg
- ↑ A házasságkötés 1878. június 5-én került feljegyzésre a nyíregyházi római katolikus anyakönyvbe: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSLT-SS27-5.
- ↑ Keresztelésére már Nyíregyházán került sor, 1879. május 22-én: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-VF94-4R.
- ↑ Ifj. Takács Endre később André de Takács néven kottaillusztrátor lett az Amerikai Egyesült Államokban: https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Andr%C3%A9_C._De_Takacs.
- ↑ Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896) Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban. Hetedik fejezet. Elhalt orvoskari tanárok rövid életrajza arczképpel és a tanárok irodalmi dolgozatainak czimjegyzékével. b) Rendkivüli és magántanárok. 218. o.
- ↑ A volt Stein-palota áldozata — Takács Endréné úrnő öngyilkossága. Budapesti Hírlap, 1883. április 15., 3. o.
- ↑ Fővárosi Lapok, 1895. június 14., 1877. o.
- ↑ Nyírvidék, 1885-04-26. 17. szám
- ↑ Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 430. o. ISBN 978-615-80441-6-5
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Takács Endre nekrológja. Orvosi Hetilap, 1895. június 16. szám, 290. o.