Tadeusz Dołęga-Mostowicz
Tadeusz Dołęga-Mostowicz | |
Született | 1898. augusztus 10. Окунево , Vityebszki kormányzóság , Orosz Birodalom |
Elhunyt | 1939. szeptember 20. (41 évesen) Kuty[1], Lengyelország (Ukrajna) |
Álneve | TEM, TM, C. hr. Zan |
Állampolgársága | Második Lengyel Köztársaság |
Nemzetisége | lengyel |
Foglalkozása | |
Halál oka | bevetésben esett el |
Sírhelye | Powązki temető |
Tadeusz Dołęga-Mostowicz aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tadeusz Dołęga-Mostowicz témájú médiaállományokat. | |
Tadeusz Dołęga-Mostowicz (Akuniova, 1898. augusztus 10. – Kuty, 1939. szeptember 20. vagy 1939. szeptember 22.) lengyel író, újságíró és több mint tucat népszerű regény szerzője volt. Egyik legismertebb műve, amely Lengyelországban a véletlen karrierizmus szállóigévé vált, a Nicodemus Dyzma karrierje (lengyelül: Kariera Nikodema Dyzmy, 1932) volt (magyarul Karrier címmel jelent meg). Az irodalomtörténészek úgy vélik, hogy a könyv ihlette Jerzy Kosiński 1971-es Being There című regényét, néhányan pedig plágiummal vádolják Kosińskit, ami komoly vitákat váltott ki.[2]
Élete és munkássága
[szerkesztés]Tadeusz Mostowicz, egy gazdag lengyel ügyvéd fia a felosztások korában, 1898. augusztus 10-én született családja falujában, Okuniewoban , Vicebszk közelében, az Orosz Birodalomban (ma Fehéroroszország). A gimnázium elvégzése után Vilnában (ma Vilnius, Litvánia), majd az Orosz Birodalomban is 1915-ben a kijevi egyetemen kezdett jogi tanulmányokat folytatni, miközben Közép-Európában dúlt az első világháború. Barátságba lépett a lengyel diaszpóra számos tagjával, és bekapcsolódott a Polska Organizacja Wojskowa (Lengyel Katonai Szervezet, lengyelül "POW") helyi földalatti csoportjába.[1]
Az orosz forradalom után Okuniewót elfoglalta a bolsevik Oroszország, Mostowicz családja pedig visszaköltözött az újjászületett Lengyelországba, ahol egy kis falut vásároltak. Szintén 1918-ban Tadeusz Varsóba költözött, ahol csatlakozott a lengyel hadsereghez . Önkéntesként harcolt az 1919–21-es lengyel–szovjet háborúban, majd 1922-ben leszerelték.
Nyomdákban dolgozott, novellákat küldött az újságoknak, és végül kiderült, hogy tehetséges riporter. 1925-től a Rzeczpospolita (Köztársaság) című napilap munkatársa volt, amely Lengyelország egyik legbefolyásosabb újságja. Ekkortájt vette fel a „Dołęga” nevet, édesanyja Dołęga címere után.[3] Újságíróként kezdett el novellákat és röpiratokat publikálni, amelyek közül sok jelentős népszerűségre tett szert.
1928-ban felhagyott újságírói munkájával, és teljes munkaidőben szépirodalom írásának szentelte magát. A következő évben befejezte első regényét, és 1930-ban Ostatnia brygada (Az utolsó brigád) címen adta ki. Azonban csak 1932-ben vált híressé a Kariera Nikodema Dyzmy (Nikodémus Dyzma karrierje) című könyvének szerzőjeként, amely a legnépszerűbb könyve. A kezdetben újságokban megjelent regény nagy sikert aratott. Ezt követően Mostowicz átlagosan 2 regényt írt évente. Havi bevétele a becslések szerint meghaladta a 15 000 zlotyt, mintegy 2 800 1939 amerikai dollárt.
Az 1939-es lengyelországi invázió során Dołęga-Mostowiczot mozgósították, és a délkelet-lengyelországi Kuty városában a Czeremosz folyón átívelő hidat védő előőrs parancsnokaként szolgált. 1939. szeptember 22-én[4] az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereggel vívott összecsapásban életét vesztette. Ebből kifolyólag a legtöbb könyvét betiltották a sztálinista Lengyelországban a kommunista hatalomátvétel után.[5]
1978-ban földi maradványait exhumálták, és november 24-én a varsói Powązki temetőben temették el.
Művei
[szerkesztés]Regények
[szerkesztés]- Ostatnia brygada (1930/1932)
- Kariera Nikodema Dyzmy (1931/1932)
- Kiwony (1932/1987)
- Prokurator Alicja Horn (1933)
- Bracia Dalcz i S-ka (1933)
- Trzecia płeć (1934)
- Świat pani Malinowskiej (1934)
- Złota Maska (1935)
- Wysokie Progi (1935)
- Doktor Murek zredukowany (1936)
- Drugie życie doktora Murka (1936)
- Znachor (1937)
- Ich dziecko (1937)
- Trzy serca (1938)
- Profesor Wilczur (1939)
- Pamiętnik pani Hanki (1939)
Forgatókönyvek
[szerkesztés]- Doktór Murek (1939)
- Trzy serca (1939)
- Biały Murzyn (1939)
- Testament profesora Wilczura (1939)nikodemus dyzma
Magyarul megjelent
[szerkesztés]- Hanka asszony naplója I-II. (Pamiętnik pani Hanki) – Magvető, Budapest, 1961 (Vidám könyvek) · Fordította: Mészáros István
- Karrier I-II. (Kariera Nikodema Dyzmy) – Magvető, Budapest, 1962 (Vidám könyvek) · Fordította: Mészáros István
Film adaptációk
[szerkesztés]Regény | Film |
Ostatnia brygada (1930/1932) | Ostatnia brygada (1938) |
Kariera Nikodema Dyzmy (1932) | Nikodem Dyzma (1956) Kariera Nikodema Dyzmy (Egy szélhámos karrierje, 1980) |
Prokurator Alicja Horn (1933) | Prokurator Alicja Horn (1933) |
Złota Maska and Wysokie Progi (1935) | Złota Maska (1939, released in 1940 due to World War II) |
Doktor Murek zredukowany and Drugie życie doktora Murka (1936) | Doktór Murek (1939) Doktor Murek (1979) TV miniseries |
Znachor (1937) | Znachor (1937) The Quack (Prof. Kuruzsló, 1982) Forgotten Love (A szeretet gyógyító ereje, 2023) |
Trzy serca (1938) | The Three Hearts (1939) |
Profesor Wilczur (1939) | Profesor Wilczur (1938) |
Pamiętnik pani Hanki (1939) | Pamiętnik pani Hanki (Hanka asszony naplója, 1963) |
A Testament profesora Wilczura lengyel film egy spin-off volt (1939-ben forgatták, 1942-ben, Lengyelország második világháborús megszállása idején mutatták be); mára elveszett film, amely Znachor és Wilczur professzor egyik mellékszereplőjének történetét folytatta.
A Kariera Nikodema Dyzmy cselekménycsavarját a Kariera Nikosia Dyzmy (Nikos Dyzma karrierje, 2002) ismételte meg. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Prof. dr hab. Anna Martuszewska, Tadeusz Dołęga Mostowicz. Biography. Archiválva 2009. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Wirtualna Biblioteka Literatury Polskiej (Virtual Library of Polish Literature). Retrieved 18 February 2016.
- ↑ James Park Sloan. Jerzy Kosinski: A Biography. Dutton. 505 pp. Reviewed by D. G. Myers, Associate Professor of English at Texas A&M University.
- ↑ A Dołęga egy lengyel címer. A Lengyel–Litván Köztársaság idején több szlachta család is használta.
- ↑ a dátum forrása a Kongresszusi Könyvtárban
- ↑ Zbigniew Żmigrodzki, Cenzura PRL, Posłowie; Wrocław 2002, page 10.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tadeusz Dołęga-Mostowicz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Életrajza (lengyelül)
- Ferencz Győző ismertetője a Litera.hu-n