Tűztemplom
A tűztemplom a zoroasztrizmus istentiszteleti helye; gyakran nevezik dar-e mehr (perzsa), vagy agijari (gudzsaráti) néven.[1][2]
A tűztemplomokban nincsenek képek vagy szobrok, az egyetlen szentség egy örökké égő kis tűz, amely Ahura Mazdá (Ormazd) örök világosságát és dicsőségét hirdeti.[3] Ezért a templomaikat tűztemplomoknak nevezik.
A zoroasztriánus vallásban a tűz a tiszta vízzel együtt a rituális tisztaságot szimbolizálja. A hívők nem imádják istenként a tüzet, csupán úgy tekintik, mint a ragyogásnak, dicsőségnek és fényességnek a jelképét, mint Istennek a legtökéletesebb szimbólumát, mint az ő isteni fenségének legjobb és legmagasztosabb képviselőjét. [4]
A zoroasztriánusok számára a templomban lévő rituális tűz azt a különleges helyet képviseli, ahol közvetlenül is tapasztalható Isten jelenléte. Az isteni jelenlét a tűz minden formájában, minden tiszta szívvel végzett szertartásban, valamennyi igaz teremtményében megnyilvánul, de leginkább, mint minden vallásban, a szentélyben érezhető. A megtisztult hívők itt az Isten színe előtt állnak. [5]
Mielőtt a templomba lépnének, a hívők megmosakszanak és imákat mondanak, hogy testileg-lelkileg egyaránt megtisztuljanak. A hívek épülésére a templom külső termeinek falára a hit hőseinek képeit akasztják. [5]
Férfiak és nők tiszteletük jeléül befedik a fejüket és mezítláb lépnek a templomba, nehogy a külvilágból bármi szennyet magukkal hozzanak. Az imaszobában örökké ég a tűz, amelyet napjában ötször raknak meg. Az edényben elhelyezett tüzet a szentélyen belül fallal veszik körül, amelybe ajtókat és ablakokat vágnak,hogy a hívők hódolhassanak, meditálhassanak, imádkozhassanak a tűz előtt, amelynek közvetlen közelébe csak a rituálisan megtisztult pap léphet. A hívek ajándékul egy fahasábot is hoznak magukkal, egy tálcán hagyják és a pap ajánlja fel az ő nevükben. Belépéskor az ajtó melletti edénykéből egy csipet hamut kennek a homlokukra, azután, hátul megállva, halkan, magukban imádkoznak. [5]
2017-ben ötven tűztemplom volt Mumbaiban, száz India más részén és 27 a világ többi részében.[6][7]
Suraxanı tűztemplom
[szerkesztés]
Azerbajdzsánban található. Az Absheron félszigeten, Bakuban, Suraxanı kerületben egy természetes gázkitörés köré épült a XVII. században.[8]
A képen látható központi négyzet alapú épületet védőfalként körbevevő épületsornak egy külső bejárata van. A körbefutó épületsor belülről boltíves termeire nyíló ajtók felett kőbe vésett feliratokat helyeztek el.
1683-ban Engelbert Kaempfer német utazó "hétnyelvű örök tűz"-ként említette ezt a helyet. Azeri elnevezése Ateshgah. Jelentése: Atesh=tűz, gah=trón.
1969-től a lángot bakui csővezeték táplálja.[9]
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]- Jazdi Átas Bahrám tűztemplom
Források
[szerkesztés]- ↑ http://www.iranicaonline.org/articles/dar-e-mehr-a-zoroastrian-term-first-recorded-in-the-persian-rivayats-and-parsi-gujarati-writings
- ↑ Kotwal, Firoz M. (1974), "Some Observations on the History of the Parsi Dar-i Mihrs", Bulletin of the School of Oriental and African Studies, 37 (3): 665,
- ↑ Rencsényi, Tibor. Élő vallások. Útmutató. ISBN 963 9001 02 3
- ↑ Zarathustrától Jézusig, Püski, 2010, Bp.
- ↑ a b c John R. Hinnels: Perzsa mitológia
- ↑ The Parsi Directory. 29 October 2017
- ↑ https://timesofindia.indiatimes.com/city/chennai/Parsis-go-all-out-to-celebrate-milestone-in-Chennai/articleshow/6156672.cms
- ↑ Farid Alakbarov: Azerbaijan - Land of Fire. Observations from the Ancients. Azerbaijan International, (2003)
- ↑ Ciar Byrne: Man-mad wonders of the world under threat from war, want and tourism. Independent, (2005. február 14.)