Ugrás a tartalomhoz

Zólyomternye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tŕnie szócikkből átirányítva)
Zólyomternye (Tŕnie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterMartina Kubincová
Irányítószám962 34
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség403 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság516 m
Terület12,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 19° 01′ 60″48.605556°N 19.033333°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 19° 01′ 60″48.605556°N 19.033333°E
Zólyomternye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyomternye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyomternye (szlovákul: Tŕnie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. Budás és Zólyomszabadi tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Zólyomtól 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a 14. század második felében keletkezett a zólyomi váruradalom területén. Első írásos említése 1393-ban történt „Thirna” alakban. 1424-ban „Thernye” néven említik. Luxemburgi Zsigmond vámszedőhelyet létesített itt, mely a mai temető területén állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TERNYE. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; határjában legelője elég, keresetre módgya Zólyomi, és a’ Selmetzi piatzon, fája van, földgye sovány, és nehezen míveltetik.[2]

1828-ban 32 házában 240 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ternye, tót falu, Zólyom vgyében, Bars vgyéhez közel: 237 kath., 3 evang. lak. Kat. paroch. templom. Sovány kősziklás határ. F. u. a kamara. Ut. p. Bucsa.[3]

1872-ben lignit után kutattak itt. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

1925-ben csatolták hozzá Budás és Zólyomszabadi községeket. 1928-ban egy tűzvészben a falu fele leégett.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 403, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 344 lakosából 338 szlovák volt.

2011-ben 430 lakosából 388 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. 1696-ban reneszánsz, 1725-ben barokk stílusban építették át. 1936-ban bővítették és megújították. Megmaradtak gótikus jegyei, melyek keresztboltozatban és a déli oldalon levő a kapuzatban találhatók.
  • Fa haranglába a Hrabiny településrészen áll, a 20. század elején készült népi alkotás.
  • Zólyomszabadi fa haranglába a 20. század elején épült, a falu közepén kis téren áll. Egyik harangját 1667-ben öntötték.
  • Zóyomszabadi három népi lakóháza (kettő a 19. század második felében, egy pedig 1905-ben épült).

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.