Ugrás a tartalomhoz

Kovácsfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovácsfalva (Kováčová)
Kovácsfalva címere
Kovácsfalva címere
Kovácsfalva zászlaja
Kovácsfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1254
PolgármesterJán Izrael
Irányítószám962 37
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség1552 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség213 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság306 m
Terület7,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 05″, k. h. 19° 06′ 15″48.601389°N 19.104167°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 05″, k. h. 19° 06′ 15″48.601389°N 19.104167°E
Kovácsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácsfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kovácsfalva (szlovákul: Kováčová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zólyomtól 4 km-re északnyugatra, a Zólyomi-medencében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 13. századi német betelepítéssel keletkezett. 1254-ben „Terra hospitum de Koachou” alakban IV. Béla oklevelében említik először. Ez az ősi falu azonban nem a mai helyén, hanem attól mintegy 2 km-re nyugatra feküdt azon a helyen, melyet ma Stará Kováčová néven említenek. Nevét onnan kapta, hogy az itt élő zólyomi váruradalomhoz tartozó szolganépek kovácsmesterséggel foglalkoztak. A település ugyan megmenekült a török támadásoktól, de többször volt a nemesek közti pártharcok, fosztogatások színhelye. Az ősi falu a 16.-17. században pusztult el és lakói ekkor költöztek a mai helyre. Története során sosem tartozott a nagyobb települések közé, egyházilag Hajnik filiája volt. A 18. században az Eszterházy család birtokában állt, szegény falunak számított, melyről Bél Mátyás is ír „Notitia Hungariae novae historico geographica” című művében.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOVACSOVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hajniknak szomsédságában, és annak filiája, határjának fele agyagos, a’ malom 5/5 órányira vagyon tőlök, legelője elég, fája is van, komlós kertyei jól termők.[2]

1828-ban 24 házában 183 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kovacseva, Zólyom vm. tót falu, Hajnik mellett: 87 kath., 96 ev. lak. Termékeny jó határ. F. u. a kamara.[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 385, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1467 lakosából 1440 szlovák volt.

2011-ben 1522 lakosából 1357 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Népi lakóház gazdasági épülettel a 19. század második feléből.
  • A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]