Tőzsér János
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Tőzsér János (Budapest, 1970 –) magyar filozófus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadója.
Életpálya
[szerkesztés]Középiskolába a Trefort Ágoston (Ságvári Endre) Gimnáziumban járt. Néhány év kihagyás után 1992-ben felvételizett filozófiai szakra. Egy évig a Miskolci Egyetem, majd 1993-tól az ELTE BTK Filozófia szakának volt hallgatója. 1999-ben diplomázott. Felvételt nyert az ELTE BTK Analitikus Filozófia Doktori Iskolájába. PhD-értekezését 2005-ben védte meg. 2014-ben habilitált. 2022-ben nyerte el az MTA doktora címet.
2001-től 2004-ig az MTA Filozófiai Intézetében dolgozott tudományos segédmunkatársként, 2004-től 2011-ig az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoportjában tudományos munkatársként, később főmunkatársként. 2011 és 2015 között a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán volt docens. 2016-tól az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének munkatársa.
Megbízott előadóként 2005 óta oktat az ELTE BTK Filozófiai Intézetében mind a BA/MA, mind a PhD-képzésben. Tanított továbbá a Bibó István Szakkollégiumban, az Eötvös József Collegiumban, és az Erasmus Kollégiumban. Kurzusai témái: metafizika, ismeretelmélet, elmefilozófia, észlelés, metafilozófia, metaontológia, modális metafizika, bevezetés a filozófiába.
Pályája kezdetén elsősorban elmefilozófiai témákkal foglalkozott (észlelés; test-elme probléma; mentális fikcionalizmus; az intencionális és fenomenális tulajdonságok viszonya); később (a 2010 évek közepétől) érdeklődése hangsúlyosan metafilozófiai (a filozófiai megismerés természetére és annak határaira irányuló) kérdések felé fordult.
Munkái közül több heves vitát váltott ki a hazai filozófia közéletben. A „Mi az analitikus filozófia?[1]” című (Eszes Boldizsárral írt) cikke nyomán bontakozott ki a 2000-es évek elején az ún. „analitikus vs. kontinentális filozófia” vita;[1] a „Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben?[2]” című tanulmánya, és az Igazság pillanatai című könyve nyomán pedig mind a mai napig tartó vita a filozófiai megismerés természetéről
Könyvek
[szerkesztés]- The Failure of Philosophical Knowledge. Why Philosophers are not Entitled to their Beliefs, London, Bloomsbury Academic, 2023.
- Az igazság pillanatai. Esszé a filozófiai megismerés sikertelenségéről, Budapest, Kalligram Kiadó, 2018.
- Metafizika, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009.
- Játékok és nyelvjátékok, Budapest, Kávé Kiadó, 2001.
Válogatott tanulmányok (angol nyelven)
[szerkesztés]- Miklós Márton and János Tőzsér (2022) “The Pragmatic Approach to Fictive Utterances and its Consequences for Mental Fictionalism,” in T. Demeter, T. Parent, and A. Toon (eds.) Mental Fictionalism: Philosophical Explorations, London, Routlegde, 199–213.
- László Bernáth and János Tőzsér (2021) “The Biased Nature of Philosophical Beliefs in the Light of Peer Disagreement,” Metaphilosophy 52 (3–4), 363–378. (Letölthető innen)
- László Bernáth and János Tőzsér (2020) “Rolling Back the Rollback Argument,” Teorema: International Journal of Philosophy 39 (2), 121–140.
- László Bernáth and János Tőzsér (2020) “Epistemic Self-Esteem of Philosophers in the Face of Philosophical Disagreement,” Human Affairs 30 (3), 328–342.
- Miklós Márton and János Tőzsér (2020) “In Defence of Phenomenological Objection to Mental Fictionalism,” Organon F 27 (2), 169–186.
- Miklós Márton and János Tőzsér (2016) “Physicalism and the Privacy of Conscious Experience,” Journal of Cognition and Neuroethics 4 (1), 73–88.
- Miklós Márton and János Tőzsér (2013) “Mental Fictionalism as an Undermotivated Theory,” The Monist 96 (4), 622–638.
- Zsuzsanna Balogh and János Tőzsér (2013) “Much Ado about Nothing: The Discarded Representations Revised,” in Zs. Kondor (ed.) Enacting Images: Representations Revised, Köln, Herbert von Halem Verlag, 47–66.
- Gábor Bács and János Tőzsér (2012) “Works of Art from the Philosophically Innocent Point of View," Hungarian Philosophical Review 56 (4), 7–18.
- János Tőzsér (2012) “Phenomenology and the Metaphysics of mind,” in N. D. Kruckova (ed.) Stavropolskij Almanach Rossijskogo Obsestvo Intellektualnoj Istorii, Stavropol: Severo-Kavkazkij Federalnij Universitet, 219–231.
- János Tőzsér (2009) “The Mental Realism Reloaded,” Journal for General Philosophy of Science 40 (2), 337–40. (Letölthető innen)
- János Tőzsér (2009) “The Phenomenological Argument for the Disjunctive Theory of Perception,” European Journal of Analytic Philosophy 5 (2), 53–66.
- János Tőzsér (2005) “The Content of Perceptual Experience,” in Gabor Forrai and George Kampis (eds.) Intentionality: Past and Future, New York, Amsterdam, Rodopi, 91–109.
Válogatott tanulmányok (magyar nyelven)
[szerkesztés]- Tőzsér János (2021) “Két év távlatából,” in Bernáth László és Kocsis László (szerk.) Az igazság pillanatai? Metafilozófia válaszok a szkeptikus kihívásra, Budapest, Kalligram Kiadó, 421–461.
- Gébert Judit és Tőzsér János (2018) “A feltétel nélküli alapjövedelem. Politikai filozófiai útmutató a társadalmi deliberációhoz”, BUKSZ 30 (2-4), 175–184.
- Bernáth László és Tőzsér János (2016) “Szabad akarat és ágens-okozás”, Magyar Filozófiai Szemle 60 (2), 46–66.
- Tőzsér János (2014) “Filozófiai nézetkülönbség és a filozófiai problémák természete,” Magyar Filozófiai Szemle 58 (4), 60–75.
- Tőzsér János (2014) “A kései Wittgenstein a filozófiáról, a filozófiai problémákról és a nyelvről,” Általános nyelvészeti Tanulmányok 26, 133–150.
- Tőzsér János (2013) “Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben?” Magyar Filozófiai Szemle 57 (1), 159–172.
- Tőzsér János (2011) “Az önismeret határa,” Magyar Filozófiai Szemle 55 (1), 9–22.
- Márton Miklós és Tőzsér János (2011) “Privátság és materialista szubsztanciamonizmus”, Magyar Filozófiai Szemle 55 (4), 110–121.
- Tőzsér János (2011) “Hogyan kapcsolódhat az elme fenomenológiájához az elme metafizikája?”, in Bács Gábor, Forrai Gábor, Molnár Gábor és Tőzsér János (szerk.) Perlekedő rokonok? Analitikus filozófia és fenomenológia, Budapest, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 55–68.
- Tőzsér János (2008) “Általános bevezetés: a test-lélek probléma,” in Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor és Tőzsér János (szerk.) Elmefilozófia. Szöveggyűjtemény, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 9–85.
- Eszes Boldizsár és Tőzsér János (2005) “Mi az analitikus filozófia?” Kellék 27/28, 45–71.
- Tőzsér János (2005) “Milyen metafizikai problémát teremt a hallucinációk lehetősége?” Magyar Filozófiai Szemle 49 (3), 581–600.
Válogatott videók
[szerkesztés]- “Az élet értelme és a metafilozófia”, 2022.
- “Miben hisznek a filozófusok?”, 2021.
- “Az igazság pillanatai”, 2019.