Ugrás a tartalomhoz

Tőzsér János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tőzsér János

Tőzsér János (Budapest, 1970 –) magyar filozófus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadója.

Életpálya

[szerkesztés]

Középiskolába a Trefort Ágoston (Ságvári Endre) Gimnáziumban járt. Néhány év kihagyás után 1992-ben felvételizett filozófiai szakra. Egy évig a Miskolci Egyetem, majd 1993-tól az ELTE BTK Filozófia szakának volt hallgatója. 1999-ben diplomázott. Felvételt nyert az ELTE BTK Analitikus Filozófia Doktori Iskolájába. PhD-értekezését 2005-ben védte meg. 2014-ben habilitált. 2022-ben nyerte el az MTA doktora címet.

2001-től 2004-ig az MTA Filozófiai Intézetében dolgozott tudományos segédmunkatársként, 2004-től 2011-ig az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoportjában tudományos munkatársként, később főmunkatársként. 2011 és 2015 között a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán volt docens. 2016-tól az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének munkatársa.

Megbízott előadóként 2005 óta oktat az ELTE BTK Filozófiai Intézetében mind a BA/MA, mind a PhD-képzésben. Tanított továbbá a Bibó István Szakkollégiumban, az Eötvös József Collegiumban, és az Erasmus Kollégiumban. Kurzusai témái: metafizika, ismeretelmélet, elmefilozófia, észlelés, metafilozófia, metaontológia, modális metafizika, bevezetés a filozófiába.

Pályája kezdetén elsősorban elmefilozófiai témákkal foglalkozott (észlelés; test-elme probléma; mentális fikcionalizmus; az intencionális és fenomenális tulajdonságok viszonya); később (a 2010 évek közepétől) érdeklődése hangsúlyosan metafilozófiai (a filozófiai megismerés természetére és annak határaira irányuló) kérdések felé fordult.

Munkái közül több heves vitát váltott ki a hazai filozófia közéletben. A „Mi az analitikus filozófia?[1]” című (Eszes Boldizsárral írt) cikke nyomán bontakozott ki a 2000-es évek elején az ún. „analitikus vs. kontinentális filozófia” vita;[1] a „Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben?[2]” című tanulmánya, és az Igazság pillanatai című könyve nyomán pedig mind a mai napig tartó vita a filozófiai megismerés természetéről

Könyvek

[szerkesztés]

Válogatott tanulmányok (angol nyelven)

[szerkesztés]

Válogatott tanulmányok (magyar nyelven)

[szerkesztés]

Válogatott videók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]