Tőrös szöcske

Tőrös szöcske
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Fürgeszöcskék (Tettigoniidae);
Nem:	Gampsocleis;
Tudományos név
	Gampsocleis glabra; (Herbst, 1786)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tőrös szöcske témájú kategóriát.

A tőrös szöcske (Gampsocleis glabra) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Eurázsiában honos szöcskefaj.

Megjelenése

A tőrös szöcske testhossza a hímek esetében 22–27 mm, a nőstényeknél 20–26 mm, ehhez járul még a 18–23 mm-es tojócső. Nagy, vaskos testalkatú faj. Alapszíne zöldes, barnás vagy szürkés; testét és szárnyait szabálytalan sötét foltok tarkítják. A torpajzs oldallebenyének szegélyén vékony fehér csík látható, amit gyakran sötét alap hangsúlyoz. A potrohszelvények pereme világos, különösen a potroh oldalán. A hátsó lábak combjának külső oldalán szinte mindig fekete hosszanti csík fut. Homloka keskeny. Az első lábak töve közt két tüskeszerű nyúlvány található. A szárnyak hosszúak, túlnyúlnak a potrohvégen, de nem érik el a hátsó térdet. A hímek cerkusza (potrohfüggeléke) háromszögletű, a tövénél lefelé irányuló belső foggal rendelkezik. A nőstény tojócsöve hosszú (majdnem testhossznyi), kissé lefelé ível és a csúcsa ferdén levágott.

Éneke erős (30-50 méterre is elhallatszik), gyors, monoton cirpelés, melyet hosszan, akár percekig is, kitart (hasonlít a Roesel-rétiszöcske énekére). Csak napos időben, a déli órákban énekel.

Hasonló fajok

A szemölcsevő szöcske, a Roesel-rétiszöcske, a púposhasú rétiszöcske és a szürke rétiszöcske hasonlít hozzá.

Elterjedése

Eurázsiában honos, a Pireneusoktól egészen Mongóliáig. A délorosz sztyeppéken a leggyakoribb, Európában elterjedése fragmentált és lokális. Magyarországon főleg az Alföldön, ritkábban domb- és hegyvidéken (pl. Keleti-Bakony) található meg.

Életmódja

Száraz, meleg rétek, legelők, zárt sziki gyepek, sztyeppjellegű társulások lakója. Nappal aktív. Általában a magasabb gyepszintben vagy kórókon tartózkodik, a hímek előszeretettel kapaszkodnak magasabb növényszárakra cirpelni. Mindenevő, növények leveleivel, virágaival, valamint kisebb rovarokkal, lárvákkal táplálkozik. Közepesen jól repül.

Kifejlett egyedeivel június közepétől október közepéig találkozhatunk. A nőstény a növényzettel (beleértve a mohatakarót) nem borított talajba rakja petéit. A lárvák a következő évben április közepén kelnek ki és hatszor vedlenek.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.