Tüdős István (püspök)

	Tüdős István
	a Tiszáninneni református egyházkerület püspöke
Született	1866. december 22.; Nagymihály
Elhunyt	1918. október 8. (51 évesen); Miskolc
Nemzetiség	magyar
Felekezet	kálvinizmus
	Püspökségi ideje; 1914 – 1918
Előző püspök	Következő püspök
Fejes István	Révész Kálmán
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tüdős István témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a református püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Tüdős István (egyértelműsítő lap).

Tüdős István (Nagymihály [korábban Mihályi], 1866. december 22. – Miskolc, 1918. október 8.) bölcseleti (filozófiai) doktor, református lelkész és teológiai tanár. A Tiszáninneni református egyházkerület püspöke 1914-től haláláig.

Élete

A Zemplén-megyei Mihályiban született 1866-ban. 1877-től Sárospatakon tanult, ahol a gymnasiumot 1886-ban, a teológiai tanfolyamot 1890-ben fejezte be. Az 1890–1891-ben tanévben a jénai egyetemen teológiát, az 1891–1892-ben pedig a kolozsvári egyetemen bölcseletet hallgatott. 1891-ben teológiai magántanári, 1892-ben bölcseletdoktori vizsgát tett. 1892 nyarától Miskolcon káplánkodott, míg 1895 őszén sárospataki teológiai tanár lett. 1914-től a tiszáninneni református egyházkerület püspöke. 1915-ben főrendiházi tag lett. 1918-ban hunyt el 4 évnyi püspöki szolgálat után mindössze 51 éves korában.

Művei

Folyóiratcikkei a Sárospataki Ifjúsági Közlönyben (1889. Győri Vilmos mint lyrikus), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1890–1891. Az Egidy-féle új keresztyén egyház), a Protestáns Szemlében (1893. Dévai Biró Mátyás, 1900. Néhány pogány imádság); írt még a Dunántúli Protestáns Lapba, az Erdélyi Protestáns Közlönybe, a Sárospataki Lapokba; a Zoványi-féle Theologiai Ismeretek Tárának is munkatársa volt. Szerkesztette Sárospataki Ifjúsági Közlönyt 1886-tól 1890-ig; a Sárospataki Lapokat 1897-1904-ben és társszerkesztője a pozsonyi Theologiai Szaklapnak.

Önálló művei:

Zwingli mint dogmatikus. Theologiai magántanári vizsgálatra. Sárospatak, 1892. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lapok).
Mirandulai Picus János élete és bölcsészete. Kolozsvár, 1893.
A dogmák jelentősége napjainkban. Sárospatak, 1896.
Alkalmi beszéd a sárospataki főiskolai ifjúság márcz. 15. hazafias emlékünnepélyén. Uo. 1896.
Dolgozatok a gyakorlati lelkészet köréből. Miskolcz, 1897.
A tiszáninneni evang. ref. egyházkerület Névkönyve az 1897. évre. Uo. 1897.
Levelek a jezsuiták erkölcstanáról. Bpest, 1901.
Tanulmányok Augustinus tanrendszeréből. Pozsony, 1903.
Pásztor Sámuel emlékezete. Uo. 1904.
Mi a vallás?, Sárospatak, 1904
Emlék-lapok a miskolczi ref. egyház Kossuth-utczai templom felavatásának századik évfordulója alkalmából. Miskolcz. (1908.).

Források

Zoványi Jenő: Theológiai ismeretek tára I–III., Mezőtúr, 1894–1901, III. 350. l.
A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

, XVIII. 740. l. és II. Pótkötet 1904. 764. l.

Magyarország Vármegyéi. Zemplén vármegye. Bpest, 1906. 273. l.
Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886-1900. I–II. Az 1886-1900. években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok összeállítása tudományos szak- és tárgymutatóval. 1. köt. A könyvek betűsoros jegyzéke, térképek és atlaszok, a szerzők névmutatója; szerk. Petrik Géza; Bp., 1913 [1]
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]

Vallásportál
Miskolc-portál