Ugrás a tartalomhoz

Törpeszövő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törpeszövő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Sarlósszárnyúfélék (Drepanidae)
Nem: Cilix
Tudományos név
Cilix glaucata
(Scopoli, 1763)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpeszövő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpeszövő témájú médiaállományokat és Törpeszövő témájú kategóriát.

A törpeszövő (Cilix glaucata) a sarlósszárnyúfélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos lepkefaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A törpeszövő szárnyfesztávolsága 2-2,8 cm. Feje és vállai fehérek, teste szürke vagy szürkésfehér, olykor barnás. Szárnyai fehérek. Az elülső szárnyak töve kissé szürkés, belső szegélyél nagy kékes, kékesfekete foltok találhatók, a szárny közepén pedig összeérő-különváló szürke foltok láthatók. A szárnyak peremén szaggatott szürke sáv, kis szürke háromszögfoltok és kerek fekete foltok sorakoznak. A hátulsó szárny szegélyét szürke foltsor díszíti. A szárnyak fonákja fehér, az elülső szárny pereménél, a külső szegélynél és középen szürke. A rojt viszonylag hosszú, fényes, szürke vagy fehér színű. A pihenő, összecsukott szárnyú lepke fehér-barna foltjaival madárürülékre emlékeztet.

Petéje ovális alakú, kezdetben sárga színű, később vörös.

A hernyó vörösbarna alapszínű, oldalain sötétebb vonalak futnak. Hátán sötétebb közepű halvány folt, a 2-3. szelvényen hegyes púp található. Bábja szürkésbarna, szárnytokja szürkéskék.

Változékonysága nem számottevő.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

Magyarországon nem él hasonló faj.

Elterjedése

[szerkesztés]

Eurázsiában (a Brit-szigetektől Kínáig) és Északnyugat-Afrikában honos. Magyarországon mindenütt megtalálható, gyakori lepke.

Életmódja

[szerkesztés]

Meleg, bokros rétek, bozótosok, erdőszélek lakója. Éjjel aktív.

Áprilistól szeptemberig két vagy három, majdnem egybefolyó nemzedéke nő fel. Hernyóit májustól októberig lehet látni, a leggyakrabban a kökény (ritkábban galagonya vagy más rózsaféle bokrok, gyümölcsfák) leveleit, fiatal hajtásai rágja. Levelek között vagy kéregrepedésekben bábozódik és bábként telel át.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]