Törpe vízimoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elophia nivosa |
A törpe vízimoly (Elophia nivosa avagy Acentria nivosa) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a vízimolyok (Acentropinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj.
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]Ez az európai faj Magyarország a lápos-mocsaras területein is előfordul.
Megjelenése
[szerkesztés]Szaggatott szélű, fehér szárnyait belül apró, barnás pontocskák díszítik. A nőstény repülésre képtelen, csonka szárnyai kicsi evezőlemezekké fejlődtek vissza, lábait úszószőrök borítják. Szárnyának fesztávolsága 10–12 mm.
Életmódja
[szerkesztés]A nőstény egész életében a vízben tartózkodik. Csak a párzás idejére dugja ki potroha végét a vízből, hogy a hím megtermékenyíthesse. Petéit a vízinövények szárára rakja, ahol a kikelő kis hernyók mély járatokat rágnak azok belsejébe. A víz alatt is bábozódnak úgy, hogy gubójukat növényi rostokkal a növény szárához erősítik.
