Török Katonai Akadémia
| Török Katonai Akadémia | |
 | |
| Alapítva | 1834 |
| Alapító | Mehmed Namık Pasha |
| Hely | Törökország, Ankara |
| Korábbi nevei | Mekteb-i Fünûn-u Harbiyye-i Şâhâne |
| Mottó | „Yıldızların İrfan Yuvası” |
| Típus | katonai akadémia |
| Tanulólétszám | 4000 |
| Elhelyezkedése | |
 Török Katonai Akadémia
Pozíció Törökország térképén
| |
 é. sz. 39° 54′ 33″, k. h. 32° 50′ 44″39.909200°N 32.845550°EKoordináták: é. sz. 39° 54′ 33″, k. h. 32° 50′ 44″39.909200°N 32.845550°E | |
 | |
| A Török Katonai Akadémia weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Török Katonai Akadémia témájú médiaállományokat. | |
A Török Katonai Akadémia (törökül Kara Harp Okulu, rövidítése KHO) katonatiszti felsőfokú oktatási intézet Törökország fővárosában, Ankarában. A négyéves képzést teljesítők köréből kerül ki a hivatásos török hadsereg főtiszti állománya.
Története
[szerkesztés]
Az 1820-as években II. Mahmud szultán felismerte az oszmán hadszervezet modernizálásának szükségét. 1826-ban feloszlatta a janicsár gyalogságot, 1834-ben pedig Mekteb-i Fünûn-u Harbiyye-i Şâhâne néven katonai akadémiát alapított a birodalmi fővárosban, Konstantinápolyban. A célkitűzések szerint az iskola fő feladata a korszerű stratégia alapelveinek és a legújabb hadi technika használatának átadása volt a növendékek számára, emellett hadtudományi kutatásokat is végzett. Az intézetben elsőként végzett kadétok 1841-ben hagyták el az intézetet. Miután 1845-ben országszerte megjelentek a katonai iskolák, az akadémia négyéves képzése ebben a rendszerben a tisztképzés második lépcsőfokát képviselte. 1908-ig elsősorban tüzér- és lovastiszteket készítettek fel az iskola falai között.[1] Időközben a birodalom más városaiban is alapítottak katonai akadémiákat, így Drinápolyban, Manasztirban, Erzincanban, Damaszkuszban és Bagdadban, de ezek rövid működés után bezárták kapuikat.[1] Később az oszmán kormány Colmar von der Goltz német katonatisztet és hadtudóst kérte fel rá, hogy 1883 és 1885 között porosz mintára átszervezze a katonai akadémián folyó oktatást.[2] Az első világháborúig tartó időszakban több német instruktor tanított az akadémián, így például Otto von Lossow. A modern török állam atyja, Mustafa Kemal Atatürk a manasztiri katonai iskola 1898. decemberi elvégzését követően szintén az akadémia növendéke lett 1899. március 13-án.
Az 1919-ben megkezdődő függetlenségi háború időszakában az akadémiát átköltöztették Ankarába, és 1920. július 1-jétől már ott fogadta a katonatiszti pályára készülőket. Az első ankarai tisztavatásra 1920. november 1-jén került sor. A lausanne-i békeszerződés 1923. július 4-ei aláírását követően a modern Törökország megkapta a Boszporusz feletti ellenőrzés jogát, így az akadémia visszaköltözhetett isztambuli székhelyére. Egy bő évtized elteltével, 1936. szeptember 25-én azonban a katonai akadémia végleges helyét az ország új fővárosában, Ankarában, egy újonnan elkészült épületben jelölték ki.
Ebben az időben a képzés két tanéves volt, ezt 1948-ban egy tanévvel megtoldották, majd 1963-ban visszatértek a kétéves képzéshez. Azonban ez sem tartott sokáig, 1971-től a kadétoknak ismét háromévnyi tanulmányi időt kellett eltölteniük az akadémián, 1974-ben pedig bevezették a máig érvényes négyéves képzést. Az 1974-től 1991-ig tartó időszakban az iskola alapképzést is nyújtott gépészeti, építőmérnöki, villamosmérnöki és közigazgatási területeken, majd az 1990-es évek elején a rendszerfejlesztés is megjelent a képzési kínálatban. A Török Nagy Nemzetgyűlés által 2000. május 11-én elfogadott, a katonai akadémiákról szóló törvény értelmében a Török Katonai Akadémiát egyetemi szervezetű felsőfokú tanintézménnyé alakították át. A 2012/2013-as tanév óta a katonatiszti képesítés mellett a növendékek főiskolai szintű közigazgatási, gépész-, építő-, villamos- vagy üzemmérnöki, nemzetközi kapcsolatok szakértői, informatikai, mérnöktudományi, szociológiai és földmérő technikusi diplomát is szerezhetnek.[3]
A 2016-os törökországi katonai puccskísérlet után a katonai akadémia ötven alkalmazottját letartóztatták.[4] A 2017/2018-as tanévben már 324 külföldi vendéghallgató tanult az akadémián, elsősorban Azerbajdzsánból, Albániából, Grúziából, Dél-Koreából és Szaúd-Arábiából.[5]
Szervezeti felépítése
[szerkesztés]Az akadémia mintegy 4 ezer kadétnak nyújt képzést, akik katonai tanulmányaik mellett heti 30 órát elméleti tanulmányokkal töltenek. A diákok jelentős része a három katonai középiskola valamelyikéből érkezik az akadémiába (Maltepe, Isztambul, Bursa), de kis számban reál- vagy humániskolákból is érkeznek továbbtanulók. A török hadsereg főtisztjévé válás elkerülhetetlen előfeltétele az akadémia elvégzése és a tisztté avatást követően tizenöt évnyi katonai szolgálat.
Az akadémia növendékei négy zászlóaljból álló külön kadétdandárt alkotnak. Három zászlóalj a függetlenségi háború egy-egy nevesebb csatájának nevét viseli: Gallipoli- (1.), Dumlupınar- (2.), Sakarya-zászlóaljak (3.). A 4. Manzikert-zászlóalj elnevezése az 1071-ben a Bizánci Birodalom és a Nagyszeldzsuk Birodalom között megvívott manzikerti csata emlékét idézi. Minden zászlóalj külön kampusszal rendelkezik, a saját hálókörleteivel, osztálytermeivel és étkezőivel.
A kadétok uniformisán az arany vállszalagok száma jelzi az évfolyamot, az elsőévesek még négy vállszalaggal rendelkeznek, egyenruhájuk színe pedig a végzésük után őket fogadó fegyvernemre utal (pl. a zöld a gyalogság színe). Minden hallgató kap egy négyjegyű azonosítószámot, egyedül az 1283-as számot nem osztják ki újra, miután az Atatürké volt kadétkorában.
Ismert kadétok
[szerkesztés]- Mustafa Kemal Atatürk, a modern Törökország alapító atyja és első köztársasági elnöke
- Kenan Evren, Törökország hetedik köztársasági elnöke (1980–1989)
- Hüseyin Kıvrıkoğlu, katonatiszt, török vezérkari főnök (1998–2002)
- Salih Zeki Çolak, katonatiszt
- Hulusi Akar, katonatiszt, vezérkari főnök (2015–)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b History. Kara Harp Okulu (Hozzáférés: 2020. május 4.) arch
- ↑ Mirko Heinemann: Die letzten Byzantiner: Die Vertreibung der Griechen vom Schwarzen Meer – Eine Spurensuche. Berlin: Ch. Links Verlag. 2019. 138. o.
- ↑ Ausländische Offiziersanwärter schätzen türkische Militärakademie. Deutsch-Türkisches Journal (2013. január 11.) (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Fast 50 Festnahmen in türkischer Militärakademie. ntv (2016. augusztus 2.) (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Fact Sheet. Kara Hapr Okulu (Hozzáférés: 2020. május 4.) arch
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kara Harp Okulu című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
