Tölgyilonca

Tölgyilonca
Tölgyilonca (Tortrix viridana) imágója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Tagozat: Cossina Altagozat: Cossina Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea) Család: Sodrómolyfélék (Tortricidae) Alcsalád: Sodrómolyformák (Tortricinae) Nemzetség: Sodrómoly-rokonúak (Tortricini) Nem: Sodrómoly (Tortrix) Faj: T. viridana
Tudományos név
Tortrix viridana L., 1758)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tölgyilonca témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgyilonca témájú médiaállományokat és Tölgyilonca témájú kategóriát.

A tölgyilonca (Tortrix viridana) a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik legelterjedtebb faja; közismert erdőgazdasági kártevő.

Elterjedése, élőhelye

Európában, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában terjedt el. A Kárpát-medencében megtalálható mindenütt, ahol van tölgyfa a közelben.

Megjelenése

Közepes termetű molylepke. Elülső pár szárnya és tora mintázatlan világoszöld, hátsó szárnya és potroha sárgásfehér, illetve fényes halványszürke. Szárnyának fesztávolsága 16–24 mm. A hernyó feketészöld.

Életmódja

Hernyója a tölgyfa elterjedt kártevője. Egy évben egy nemzedéke kel ki. A nyár elején rakják le petéiket, amik áttelelnek. A hernyók március–áprilisban kelnek ki, és utána (többnyire csoportosan) berágják magukat a rügyekbe. Később összeszövik a fiatal leveleket, és úgy eszik azokat, majd az összesodort levelek között bábozódnak. A rajzás május végén–június elején szokásos.

Fő tápnövényei a különféle tölgyfajok; közismert magyar neve is ebből származik.

Kifejlődhet számos más lombos fán is:

• nyárfa (Populus sp.),
• nyír (Betula sp.),
• juhar (Acer sp.),
• bükk (Fagus sp.).

Egyes megfigyelők szerint lágy szárú növényeken, például a nagyezerjófűn (Dyctamnus albus) is megél. Az öreg tölgyfákban több kárt okoz, mint a fiatalokban.

A Kárpát-medencében tömegszaporodása 4–5 évenként következik be, és olyankor más sodrómolyfajokkal, mindenekelőtt a tölgylevélsodrómollyal (Aleimma loefflingianum) közösen nagy károkat okozhat – ezt nevezik erdészek „sodrómoly-együttesnek”. A tarra rágott tölgy később újra kizöldülhet. A hideg, esős tavasz és a késői fagyok erősen megritkíthatják a hernyókat.

Források

• ORDO: LEPIDOPTERA – LEPKÉK
• Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)  
• Brehm: Az állatok világa