Tóth Magdolna (kertészmérnök)
| Tóth Magdolna | |
| Született | 1951. július 27. (73 éves)[1] Nyírgyulaj[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Geiszler János kertészmérnök, kandidátus |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kertészeti Egyetem (1969–1977) |
| Kitüntetései | Gábor Dénes-díj (2012) |
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | gyümölcstermesztéstan |
| Tudományos fokozat | a Magyar Tudományos Akadémia doktora |
| Munkahelyek | |
| Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar | ny. egyetemi tanár Gyümölcstermő Növények Tanszék vezetője (2003–) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tóth Magdolna (Nyírgyulaj, 1951. július 27. –) magyar kertészmérnök, pomológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Életpályája
[szerkesztés]1983-ban lett a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, 2007-től az MTA doktora. 2012-ben és 2015-ben levelező tagságra ajánlották. Doktori iskola vezető (2008-2016), szakterületén nemzetközileg elismert.[3] Az MTA Tudományetikai Bizottságának tagja (2008-2014), az MTA Kertészeti Bizottságának elnöke (2011-2017). Közel két évtizedig a kertészmérnök főiskolai szak, majd BSc szak és a Kertészettudományi Doktori Iskola vezetője, az Élettudományi Doktori Tanács, valamint az Egyetemi Doktori Tanács tagja. A doktori iskolában irányításával 14 fő szerzett PhD fokozatot. Hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja, 2003 és 2011 között a Kertgazdaság folyóirat főszerkesztője. 2003. július 1. és 2010. szeptember 30. között a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar dékánjaként, majd 2010. július 1-től 2011. december 31-ig az Egyetem oktatási rektorhelyetteseként is tevékenykedett.[4] Két akadémiai évben a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusának elnöke, 2003–2016 között a Gyümölcstermő Növények Tanszék vezetője volt.
Kutatási területe gyümölcsfajtaértékelés, rezisztencianemesítés, rezisztenciakutatások, új nemesítési génforrások felkutatása, egyes morfológiai, pomológiai és biológiai jellemzők és genetikai hátterük vizsgálata. A multirezisztenciára irányuló hazai almanemesítés megalapozója és a tanszéken a kilencvenes évek elejétől 2016-ig a vezetője volt.
Publikációi
[szerkesztés]Kilenc szakkönyv és 57 könyvfejezet szerzője. Publikációinak listáját, amely 2023. április 30-án 553 címet tartalmazott, az MTMT honlapja tartalmazza.[5] Nemesítési munkásságának eredményeként a hazai gyümölcsfajta választék 12 államilag elismert almafajtával bővült, melyek közül hat multirezisztens, azaz több betegséggel szemben ellenálló, három varasodásrezisztens és három varasodásra toleráns. Elismert almafajtái: Almandin, Artemisz, Bellona, Cordelia, Damara, Feronia, Hesztia, Isolda, Karneol, Rodonit, Rosmerta, Veritas.
Díjai, kitüntetései
[szerkesztés]- Fleischmann Rudolf díj: 2018 Archiválva 2023. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben [3]
- Gábor Dénes-díj: 2012[6]
- Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje: 2006
- Tankönyv Nívódíj (Mezőgazdasági Kiadó): 2006, 2012
- Nívódíj egyetemi tankönyvért: 2003
- Széchenyi professzori ösztöndíj (Oktatási Minisztérium): 1999
- Miniszteri Elismerő Oklevél (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): 1999
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prof Dr Tóth Magdolna (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 4.)
- ↑ Dr. Tóth Magdolna. Gábor Dénes-díj. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
- ↑ a b Az MTA köztestületének tagjai – Tóth Magdolna. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
- ↑ Prof. Dr. Tóth Magdolna munkássága röviden. agroinform.com. [2016. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
- ↑ Tóth Magdolna közleményei. vm.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- ↑ Gábor Dénes-díjasok klubja. gabordenesklub.hu. [2016. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
Források
[szerkesztés]- Tóth Magdolna. MTA. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
- Dr. Tóth Magdolna. Szent István Egyetem. [2020. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
- Bóna L., Heszky L., Matuz J. és Veisz O. (szerk.) 2014. Magyar növénynemesítők és eredményeik az ezredfordulón. Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Szeged. p. ISBN 978-963-12-0738-5
- Elek L., Gazdag K-né, Halmos T., Holló V., Majoros K., Makovecz B., Matskásy I., Perecz L., Sipos J., Sperlágh S., Szabados L. és F- Tóth T. 2012. Akadémiai tagajánlások. Magyar Tudomány. 173. évf. 11. szám.
- Gímes J, Halmos T., Holló V., Matskási I., Perecz L., Sipos J., Szabados L., F. Tóth T. és Zimmermann J. 2015. Akadémiai tagajánlások. Magyar Tudomány. 176. évf. 12. szám.
- Mészáros T. (szerk.) A Budapesti Corvinus Egyetem első nyolc éve. Budapesti Corvinus Egyetem és Kossuth Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-09-7163-8
- Tóth M., Bisztray Gy. D., Halász J., Honfi P., Hrotkó K. és Zámboriné Németh É. 2019. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának nemesítési tevékenysége. p. 142-161. in: Karsai I. (szerk.): A magyar növénynemesítés eredményei az ezredfordulón (1990-2018). Agroinform Kiadó és nyomda Kft., Budapest. ISBN 978-963-508-901-7
- Zalainé Kovács É. (szerk.) 2003. 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában - 1853-2003. BKÁE Kertészettudományi Kar, Élelmiszertudományi Kar és Tájépítészeti- védelmi és -fejlesztési Kar, Budapest. ISBN 963-503-321-4