Tóth László (politikus, 1900–1964)
Tóth László | |
Született | 1900. február 13. Gyömöre |
Elhunyt | 1964. december 8. (64 évesen) Gyömöre |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1949) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Idősebb Tóth László (Gyömöre, 1900. február 13. – Gyömöre, 1964. december 8.) gazdálkodó, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője.
Élete
[szerkesztés]Gyermek- és ifjúkora
[szerkesztés]A bognármester és gazdálkodó Tóth Antal és Bognár Erzsébet gyermeke. Testvérei közül hatan érték meg a felnőttkort. Római katolikus vallásban nevelkedett. A hat elemi osztályt szülőfalujában, a gyömörei katolikus népiskolában járta, ezt követően pedig elvégezte az ezüstkalászos gazdatanfolyamot. Az első világháborút követő időszakban, 1919-20-ban katonai szolgálatot teljesített, majd a családi birtokon gazdálkodott. Házasságkötése után önállósodott, és saját, 16 kat. hold földjén valamint bérelt területeken dolgozott. 1938-ban községi bíróvá választották. Már 1925-től tagja volt a helyi római katolikus egyházközségnek, 1945-től pedig elnöke lett.
Politikai pályája
[szerkesztés]1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, és a helyi szervezet elnöke lett. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon a Győr és Moson megyei kerületben pótképviselő lett. 1947-ben Barankovics István győri beszédének (és feltehetően az FKGP balra tolódásának) hatására csatlakozott a Demokrata Néppárthoz. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon ismét a Győr és Moson megyei kerületben indult, ahonnan immáron bekerült az Országgyűlésbe.
A diktatúra idején
[szerkesztés]Mandátumának lejárta után felhagyott a politizálással. 1950-ben közellátás veszélyeztetése vádjával két hónapos elzárást kapott a győri városi börtönben. Nem ítélték el, de még további másfél évig rendőri felügyelet alatt tartották. Az 1956-os forradalom idején passzív maradt, a Demokrata Néppárt újjászervezési kísérletében nem vett részt, 1957-ben, a megtorlások idején mégis letartóztatták. Bántalmazták és 2 hónapra internálták. Ezt követően ismét rendőri felügyelet alá került fél évre. 1959-ben kényszerűen belépett a helyi termelőszövetkezetbe, kocsisként dolgozott. 1964-ben hunyt el.