Tóth József (szabadságharcos)

Tóth József emléktáblája Budapesten, a Corvin közben

Tóth József (Monor, 1927. július 24. – Budapest, 1959. február 26.) kocsikísérő.

Életútja

Házasságon kívüli gyermekként jött a világra, édesanyja alkalmi munkákból élt. Nyolc elemit végzett, majd a Kertimag Termelő Vállalatnál volt segédmunkás. Ezután FÜSZÉRT-nél mint kocsikísérő dolgozott. 1950-ben házasodott, két gyermeke született.

1956. október 30-án élelmiszer-rakománnyal ment a fővárosba. Kóté Sörös Józseffel csatlakozott a Vajdahunyad utcai felkelőcsoporthoz. A Köztársaság térre vonultak, de nem tudni, hogy volt-e szerepe az ostromban és a lincselésben. November 4-e után mint fegyveres ellenálló, golyószórós működött. November 5-én este tette le a fegyvert, amit azonban a Conti utcában véletlenül elsütött, a parancsnok így csak könnyebben sérült a lábujján. Hazatért dolgozni a FÜSZÉRT-hez.

1957. július 18-án tartóztatták le és mint a „Wittner Mária és társai” per negyedrendű vádlottja állt a bíróság elé. Első és másodfokon is halálos ítéletet szabtak ki rá, amit a kegyelmi tanács is egyöntetűen jóváhagyott. 1959. február 26-án végezték ki. Göncz Árpád köztársasági elnök 1991-ben 1956-os emlékérmet adományozott Tóth József számára a Magyar Köztársaság nevében.

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• 2016. október 23. Szilánkok és legendák. '56 Monor. Archiválva 2021. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben 14. old.