Ugrás a tartalomhoz

Tóth József (geográfus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a geográfus és egyetemi tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth József (egyértelműsítő lap).
Tóth József
2003. Mánfai György felvétele
2003.
Mánfai György felvétele
Életrajzi adatok
Született1940. március 18.
Cegléd
Elhunyt2013. február 7. (72 évesen)
Pécs
Ismeretes mintgeográfus
Nemzetiségmagyar
IskoláiSzegedi Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületföldrajztudomány
Kutatási területNépesség- és településföldrajz

település- és területfejlesztés

térszerkezeti kérdések
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth József témájú médiaállományokat.
1984-2012 között a Pécsi Tudományegyetemen tanított.
Sírja Pécsi Köztemetőben. Parcella: N, Sor: III., Sírhely: 15
Tóth Józsefről elnevezett kitérő. Pécsi Tudományegyetem Pécs, Ifjúság útja 6.

Tóth József (Cegléd, 1940. március 18. – Pécs, 2013. február 7.) magyar geográfus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. Fő szakterülete a népességföldrajz illetve a településföldrajz. Több könyv szerkesztője, szerzője és társszerzője, összességében körülbelül félezer publikációja (ebből 15 könyv) jelent meg. Ő szerkesztette az Általános társadalomföldrajz I-II. kötetet.

Élete, munkássága

[szerkesztés]

Földrajz-biológia szakon végzett 1964-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen (ma Szegedi Tudományegyetem). Oktatói pályáját is itt kezdte meg, majd a Földrajztudományi Kutatóintézet békéscsabai osztályára (ma MTA RKK Békéscsabai Osztály) került. 1984-1992 között az MTA Regionális Kutatások Központja tudományos tanácsadójaként és főigazgató-helyetteseként dolgozott, az 1984-től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója,[1] tanszékvezetője,[2] majd 1992-ben létrehozta a Földrajzi Intézetet, melynek vezetője volt 2005-ig. 1994-97 között a JPTE Természettudományi Karának dékánja, majd 1997-től 2003-ig az intézmény rektora volt, amikor is a felsőoktatási integráció részeként létrejött az egységes Pécsi Tudományegyetem. Haláláig a PTE TTK Földrajzi Intézetének professzora, valamint 2010-ig az általa 1994-ben alapított Földtudományok Doktori Iskola vezetője volt.

Tudományos munkásságának első szakaszában az Alfölddel, annak térszerkezetével, vonzáskörzeti struktúrájával és urbanizációjával foglalkozott. 1981-ben alkotta meg a híressé vált településdefinícióját (tetraéder-modell). Pécsi kutatói és tanári időszakában régióelmélettel foglalkozott, valamint rendkívül sokat tett a földrajz tartalmi megújítása, valamint vizsgálati fókuszainak kiterjesztése terén. Nagy csapatban szeretett dolgozni, maga pedig örömmel kormányozta a hajót. Könyvei közül ilyen, nagyobb kooperációban készült a korszakváltó Általános társadalomföldrajz I. és II., valamint a népszerű ismeretterjesztő Világföldrajz. Tanítványai az ország vezető földrajzi műhelyeinek meghatározó munkatársaivá váltak az elmúlt időszakban.

Közéleti tevékenysége

[szerkesztés]

Számos közéleti tevékenységben vett részt és kiemelkedő nemzetközi kapcsolatokat épített ki.[3]

  • Az Alföldi Tanulmányok alapítója (1976) és szerkesztője 1984-ig
  • Több akadémiai bizottság tagja volt
  • A PAB elnökségi tagja
  • A TIT Pécs-Baranyai Szervezetének elnöke, országos alelnöke
  • A Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség elnöke
  • A Magyar Földrajzi Társaság társelnöke
  • A Modern Geográfus Alapítvány alapító tagja
  • A Modern Geográfia folyóirat alapítója (2006) és főszerkesztője 2010-ig
  • Az IGU Magyar Nemzeti Bizottság tagja
  • Az Academy of Sciences, Arts and Humanities, Párizs tagja, 2000-

Elismerései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Fontosabb publikációi

[szerkesztés]
  • Az urbanizáció népességföldrajzi vonatkozásai a Dél-Alföldön. A centrumok szerepe a népesség foglalkozási átrétegződésében és területi koncentrálódásában. Földrajzi Tanulmányok 14. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. 142 p.
  • Urbanizáció az Alföldön. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 200 p.
  • A magyarság kulturális földrajza. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 1997. 226 p. (Trócsányi Andrással közösen)
  • Általános társadalomföldrajz I. és II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2001 és 2002
  • A magyarság kulturális földrajza II. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2002. 361 p. (Trócsányi Andrással közösen)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Területfejlesztés és innováció 7. évfolyam 1. szám. (Hozzáférés: 2013)
  2. ↑ „https://www.csgyk.hu/baranyai-neves-szemelyek-bongeszo/?nevesszemely_azonosito=11852” 
  3. ↑ Tóth József előadása Kell nekünk régió? - III. szemeszter,. mindentudas.hu, 2003. október 29. [2012. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  4. ↑ Grastyán Alapítvány díjazottak. titpecs.hu. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • József Tóth (angol nyelven). doktori.hu, 2013. február 7. [2013. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  • Elhunyt a PTE volt rektora. pecsistop.hu, 2013. február 7. [2013. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  • Sragner Márta: Hivatkozások dr. Tóth József szakirodalmi munkáira. In Dr. Tóth József geográfus szakirodalmi munkássága 1964-2004. Szerk. Tésits Róbert – Bugya Titusz. Pécs: PTE TTK Földrajzi Intézet. 2005. 103–239. o.  

Videófelvételek

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tóth_József_(geográfus)&oldid=27595723”