Tóth Gábor (rendőrtiszt)

Tóth Gábor
Született	1966. október 28. (58 éves) Kalocsa
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	rendőr
Tisztsége	rendőrfőkapitány (2007–2010, Budapest)
Sablon • Wikidata • Segítség

Tóth Gábor (Kalocsa, 1966. október 28. –) Budapest rendőrfőkapitánya 2007-2010-ig. Főkapitánysága alatt folytatta a BRFK a BKV-ügy, valamint a "Fekete sereg" néven elhíresült bűnszervezet elleni nyomozást.

Életrajz

Elvégezte a budapesti Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolát, a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakát és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát.

Pályáját 1988-ban katonai ügyészségi nyomozóként kezdte, 1990 és 2003 között öt budapesti kerületben töltött be nyomozói, vizsgálati alosztályvezetői, bűnügyi alosztályvezetői, majd kapitányságvezetői posztot. 2003 és 2007 között Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyetteseként dolgozott.

2007 júniusában a főváros rendőrfőkapitánya lett. 2010 júliusában váltották le. Ezt követően rendelkezési állományban maradt, de decemberben nyugdíjazását kérte.

2011-2018 között a Syma Rendezvényközpont ügyvezetője volt.

Politikai közeg

Tóth Gábor 2007 júniusától 2010 júliusáig volt a főváros rendőrfőkapitánya. Gyurcsány Ferenc második kormányzása idején, valamint Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt töltötte be ezt a pozíciót.

Juhász 2004-2006-ig Gyurcsány belügyminisztériumi politikai államtitkára volt, majd 2007-től igazságügyi államtitkár. 2008 szeptemberében is már vendégeskedett Tóth Gábor első féléves főkapitányi munkabeszámolóján. 2009 májusában pedig Tóth és Juhász együtt tették le voksukat amellett, hogy az engedetlenség miatt feljelentett Bozsó Zoltán, BRFK helyettes vezető a helyén maradhasson.

Juhászt nem sokkal később, 2009 szeptemberében Bajnai a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterré nevezte ki. Döntését azzal indokolta, hogy szorosabb koordinációra van szükség a titkosszolgálatok és a rendőrség között. Mikor Juhász letette esküjét szintén kiemelte, hogy fontosnak tartja, hogy javuljon a szolgálatok más szervekkel való együttműködésének hatékonysága.

A létrejött összefonódást jól példázza a korábban a kémelhárítás és titkosszolgálat területén dolgozó Jónás Endre pályafutása. 2005-ben a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgató helyettese lett, később megbízott főigazgatója, majd 2010 nyaráig kinevezett főigazgatója.

Feljelentések Tóth Gábor ellen

Rendőrfőkapitányként 2008-ban Tóth Gábor kijelentette, hogy a rendőrök erkölcsi normája magasabb a civilekénél. Ennek ellenére 2010. április 2-án hűtlen kezelés miatt feljelentést tettek ellene. A Központi Nyomozó Ügyészség 2010. április 6-án elrendelte a nyomozást a BRFK-s szerződésekkel kapcsolatban, azonban néhány hónappal később bűncselekmény hiányában megszüntette . A Tóth Gábor elleni feljelentés a BRFK és az egyik polgárőri szövetség között létrejött szerződést kifogásolta.

Tóth Gábor eljárást indít a BKV-ügyben

Tóth Gábor 2009. szeptember 1-jén eljárást indított a BKV ellen a Tarlós István feljelentése alapján .

Tehát, noha 2008 előtt nem volt elmarasztaló belső ellenőrzési vizsgálat, Tóth Gábor 2009. szeptember 1-én – egy nappal az után, hogy Hagyó lemondott a BKV szakmai felügyeletéről – büntetőeljárás folytatásáról értesítette a BKV Zrt. vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt. Levelében a nyomozás elősegítése érdekében kérte, hogy amennyiben a BKV-nál aggályos tanácsadói szerződések merültek fel, úgy azokról és az abban szereplő tanácsadói cégekről küldjék meg a kimutatást.

Szeptember 3-án felkapott egy újabb BKV-ügyet a sajtó. Kiderült, hogy a vizsgált időszakban Bajnai tanácsadójának volt cége három évre szóló 315 millió forint értékű megbízást kapott a BKV-tól.

A BKV válaszát meg sem várva, azonban a BRFK 16-án újabb levelet küldött a BKV Jogi Igazgatóságának, amelyben egy konkrét listát állítottak össze azokról a gazdasági társaságokról és magánszemélyekről, amelyek információik szerint, érintettek lehetnek a hűtlen kezelés gyanújában. E felsorolásában azonban nem szerepelt a Bajnaihoz köthető cég, ami megkérdőjelezi Bajnaiék cége és a megvádolt cégek egyenlőségét.

Gyanúsítások és letartóztatások a kampányidőszakban

A 168 Óra már 2009. szeptember végén megjósolta a BKV-ügy forgatókönyvét. Előre leírták, hogy a BKV-szerződések vizsgálata szolgál majd „szaftos részletekkel” a kampány során. Sőt Balogh Zsoltot, a BKV megbízott vezérigazgatóját már akkor a „nokiás” jelzővel illették.

90 nappal a választások előtt 2010 januárjában el is indult a kampány. A Tóth Gábor által vezetett Budapesti Rendőr Főkapitányság január 7-én kezdeményezte Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV-s humánpolitikai igazgató előzetes letartóztatását. A rendőrség honlapján megjelent tájékoztatás pedig közölte, hogy az ügyben több személy kihallgatása várható.

9-én a rendőrség előállította Horváth Évát, Hagyó korábbi szóvivőjét. Reggel otthonából vitték el a nyomozók, és délelőtt 11 óra körül, kihallgatása után engedték el. 12-én Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt is meggyanúsították. 22-én pedig Regőczi Miklós korábbi és Bolla Tibor akkori vezérigazgató-helyettest hallgatták ki gyanúsítottként. Ekkor már sejteni lehetett, hogy Balogh Zsolt, egykori megbízott vezérigazgató lesz a következő gyanúsított.

26-án reggel a rendőrök ismét megszállták a BKV VII. kerületi székházát. A BRFK sajtóügyelete csak annyit közölt, hogy egy nyomozati cselekménnyel kapcsolatban mentek ki az Akácfa utcába. A házkutatás során a nyomozók begyűjtötték az összes Antal és Balogh által aláírt tanácsadói szerződést. A rendőrség még aznap őrizetbe vette Antal Attilát, a 2006-ban kinevezett BKV vezérigazgatót hűtlen kezelés gyanújával. 2010. Január 30-án az ATV rendőrséghez közeli forrásra hivatkozva hozta le először, hogy Antal és Balogh is terhelő vallomást tett Hagyóra.

Február 3-án három újabb gyanúsítottja lett a BKV-botránynak. A BRFK nyomozói kihallgatták Tóthfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának SZDSZ-es elnökét, Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főtanácsadóját, és M. Lászlót, egy kommunikációs cég vezetőjét. Továbbá a rendőrség ismét kihallgatta a már korábban meggyanúsított Regőczi Miklóst, Zelenák Tibort és Horváth Évát is.

Mesterházyt, Zelenákot, és Regőczit még aznap őrizetbe vették. Hagyót pedig mentelmi jogának megszűnésekor, 2010. május 14-én vette őrizetbe a rendőrség, sajtósával, Lelovics Ottóval, és Horváth Évával együtt.

17-én Hagyót szökés veszélyének fennállására hivatkozva előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség, annak ellenére, hogy Hagyó nem adott okot erre a feltételezésre, ahogy ezt a Strasbourgi döntés is alátámasztotta. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélet szerint a hatóságok megsértették a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítását, az embertelen bánásmód tilalmát, a családi élethez való jogot és a jogorvoslathoz való jogot.

Tóth Gábor nyilatkozata Hagyó Miklós szökési szándékáról

Főkapitányként Tóth Gábor a BKV-ügy azon szakaszában, mikor a nyomozás már politikusokat is érintett, névvel vállalta annak a szökés szándékára utaló adatnak a létezését, amire hivatkozva előzetes letartóztatásba helyezték Hagyót: „Volt olyan információ, hogy Hagyó úr esetleg külföldre távozna, még mielőtt kihallgatnák.”

Ezzel szemben Hagyó védője már a letartóztatás előtt jelezte a BRFK-nak, hogy védence bármikor és bárhol a hatóságok rendelkezésére áll.

Azonban a BKV nyomozás következtében Hagyó Miklóst 2010. május 17-én előzetes letartóztatásba helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A legszigorúbb kényszerintézkedés ellen a politikus védője fellebbezést nyújtott be. A kérelmet azonban az ügyészség erre a bizonyos adatra hivatkozva visszautasította. Szívós Mária pedig háromszor is automatikusan jóváhagyta Hagyó előzetesben tartását. Ő is arra a bizonyos rendőrségi jelentésre hivatkozott, melyben a szökésre utaló adat szerepel.

2011. február 23-án, mikor elrendelték Hagyó házi őrizetbe helyezését, a végzés is kimondta, hogy nem találtak szökésre utaló adatot. A másodfokú bíróság 2011. június 10-i szabadlábra helyező végzésében szintén kimondta, hogy nincs ilyen adat a nyomozás dokumentációjában. Továbbá az előzetes letartóztatás elfogadhatatlan körülményeiről szóló 2013. április 23-i strasbourgi döntés is hiányolta ezt a bizonyos adatot.

Központi Nyomozó Főügyészség átveszi a BKV-ügyet

Atv.hu a Hagyó elleni terhelő vallomások mellett azt is hírül adta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség fogja folytatni a BKV-ügy felgöngyölítését, azzal az indokkal, hogy az ügynek komoly politikai szála van. A BRFK szóvivője azonban közölte „a nyomozást mi folytatjuk, és mi is fogjuk”.

2010. május 21-én lépett végül magasabb súlycsoportba a BKV-botrány. A Központi Nyomozó Főügyészség átvette az ügyet, de ők is hangsúlyozták, hogy a további nyomozást a BRFK-val együttműködve folytatják.

Kényszervallatással kapcsolatos vádak a BKV ügyben

Tóth Gábor a BKV-ügy nyomozása során végig magabiztosan nyilatkozott az eljárással kapcsolatban. Névvel vállalta, hogy a kezükben van a nyomozás, és újabb előkerülő bizonyítékokról, nyomozati vallomásokból levont következtetésekről beszélt.

Ezzel szemben a per kecskeméti tárgyalásán elhangzó vádlott- és tanúvallomások élesen szembekerültek az érintettek nyomozati szakaszban tett vallomásaival. A fővádlottak és tanúk közül a legtöbben visszavonták nyomozati vallomásukat, és a bíróságon új vallomást tettek. Korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikról elmondták, azokat rendőri fenyegetés hatására, szabadon engedésükért cserébe, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették.

Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori főtanácsadója, a bírósági tárgyaláson a nyomozókat támadta, súlyosan törvénysértő eljárásnak titulálta a bíróság elé állítását. Jelezte, hogy értetlenül áll az ellene folyó eljárás előtt, mely szerinte „koncepciós, súlyosan törvénysértő, és kizárólag politikai, emberi, és anyagi ellehetetlenítését szolgálja” Továbbá elmondta, hogy a kihallgatás a jegyzőkönyv szerint közel 11 órán át tartott, eredménye pedig csupán két oldal volt, a nyomozóhatóság megalázta, és arról győzködte őt, hogy tegyen terhelő vallomást Hagyó Miklósra, és ha ezt megteszi, akkor elengedik az őrizetből.

Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója is rendőrségi nyomásra panaszkodott. Bocsánatot kért a tárgyaláson Hagyó Miklóstól, Demszky Gábortól és Mesterházy Ernőtől azért, mert rájuk vallott a rendőrségi kihallgatásokon a BKV-ügyben. Ügyvédje szerint a rendőrség a nyomozás idején egyértelművé tette: nem szakmai ügyekről, hanem Hagyóról, és Mesterházyról akar hallani. A vallomások a rendőrség elvárásai alapján készültek, és annak érdekében, hogy meggyanúsítása után ne tartóztassák le, megengedte, hogy a jegyzőkönyvek is olyan tartalommal készüljenek, ahogy azt a rendőrség szeretné.

Balogh Zsolt, a vádirat alapját adó volt vezérigazgató is visszavonta nyomozati szakaszban tett vallomását. „Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni.” „Nokiás” Balogh Zsolt is az ügyészséget vádolta. Vádlott-társaihoz hasonlóan arról számolt be, hogy nyomozati vallomásait nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott – többek között az elhíresült Nokia-dobozról -, hogy elkerülje a börtönt. Felidézte, mikor négy nyomozó hallgatta ki egyetlen ügyvédjelölt társaságában. Véleménye szerint a jegyzőkönyvekből is kitűnik, hogy kérdések nélkül és csapongva mond másokra nézve terhelő dolgokat. Annak ellenére azonban, hogy kiderült, az egész csak legenda volt, nemrég Bajnai Gordon mégis Nokia-dobozokat emlegetett a legutóbbi szocialista kormányzással kapcsolatban.

Lelovics Ottó, Hagyó egykori sajtósa is alig burkolt rendőri fenyegetést tárt fel a kecskeméti tárgyaláson. Elmondása alapján első kihallgatására szülei nyaralójából, egy telefonhívásra azonnal elindult, együttműködött mindenben, a házkutatást követően mégis közölték vele a rendőrök, hogy "sok cuccot vigyen, mert sokáig lesz bent" a kihallgatáson. Akkor még elengedték a rendőrök, ám hónapokkal későbbi kihallgatása még fenyegetőbb körülmények között zajlott. Lelovicsot nyomozók vették körül a belvárosban, mikor az autójához ment. A belváros közepén, fényes nappal megbilincselték, pórázra kötötték és egy órán át álldogáltak ott vele.

Regőczi Miklós, a BKV korábbi vezérigazgató helyettese a bíróságon összefüggő vallomást tett, amelyben már nem fogalmazott meg korábbi kollégáira nézve terhelő állításokat. Hagyó Miklósról például azt mondta, a politikus szakmai szempontból közelített a BKV-hoz, szerződések megkötésére sosem utasította, és ilyesmiről nem is hallott. Továbbá elmondta, hogy nyomozati kihallgatása során a rendőrök arról panaszkodtak neki, hogy szakmaiatlanul folyik a nyomozás, ugyanis normál esetben először bizonyítékot gyűjtenek, majd ezt követően hallgatják ki, veszik őrizetbe a gyanúsítottakat. Ebben az ügyben azonban – a nyomozóhatóság nyomására – a bűnösöket nevezték meg először, majd a koncepciójukat alátámasztandó gyűjtöttek bizonyítékokat ellenük. Beszámolt a nyomozati kihallgatáson történt visszaélésekről is. Kijelentette, hogy vallomástételét a hatóság irányította. Az előzetes elkerülése, idejének lerövidítése végett „a liftben, a folyosón, de soha nem a hivatali helyiségben" mondták neki, hogy kire és mit kell vallania, amit kényszervallatásként élt meg. Továbbá nem értette, hogy a kihallgatásokról miért nem készült kép- és hangfelvétel, holott ennek minden feltétele adott volt.

Zelenák Tibor volt osztályvezető is letartóztatása súlyosan törvénysértő körülményeiről vallott. A tárgyaláson beszámolt róla, hogy őrizetbe vételét előbb közölték a tévéhíradóban, mint vele, majd 51 napos előzetese alatt nem vehette fel a kapcsolatot három kisgyermekével és feleségével.

A bíróságon Horváth Éva, Hagyó egykori sajtósa is az előzetesben töltött megpróbáltatásairól beszélt, ahol lezsidózták, megfélemlítették, és arra akarták rávenni, hogy főnökeire tegyen terhelő vallomást. A tárgyaláson hosszan sorolta, hogy miért képtelenség az ellene felhozott vád. Egyebek mellett olyan időpontokat jelöltek meg több esetben, amikor Horváth Éva még együtt sem dolgozott Hagyóval. Részletesen beszámolt őrizetbe vétele és előzetes letartóztatása körülményeiről. Emlékeztetett rá, hogy meggyanúsítása után hónapokkal, Hagyóval egy időben vették őrizetbe, és előzetes letartóztatását az azóta alkotmánybíróvá emelt Szívós Mária rendelte el. Rendőrségi kihallgatásán elmondta, hogy nem tud Hagyó Miklósra olyan terhelő vallomást tenni, amit bizonyítékokkal alá is tud támasztani, vagy ténylegesen igaz is lenne. A BRFK-s nyomozók egyike azonban erre azt mondta, hogy akkor mehet vissza az előzetesbe, és majd a 6 hónaposon találkoznak.

A BKV ügy vádlottjaihoz hasonlóan más ügy nyomozása során is Hagyó ellen szóló vallomásokat vártak a rendőrök. A repülőtéri vesztegetésként elhíresült büntetőper tárgyalásán Sz. György vallott arról, hogy gyanúsítotti kihallgatásakor ügyvédje távozása után, a rendőrök egy sötét szobába vitték, ahol azzal fordultak hozzá, hogy ha Hagyóra mond valamit, kedden már otthon lehet. Sz. György szerint a kilenc hónapig tartó előzetes letartóztatásának legfőbb oka az volt, hogy kiszolgáltatott helyzetben érezze magát, és terhelő információkat adjon át más személyekről.

Nem csak a vádlottak, de a BKV-ügy tanúinak kihallgatását is irányította a BRFK. Antal Attila korábbi titkárnője a tárgyaláson beszélt arról, hogy diktáltak a nyomozók. Elmondta, hogy a kihallgatást végző nyomozó fogalmazványát írta alá jegyzőkönyvként. Állítása szerint a Hagyó-ügy nyomozati szakában 3-4 órán át faggatták, ám végül mindössze kétoldalas jegyzőkönyvet írattak vele alá, amelyben olyan kifejezések szerepeltek, amilyeneket nem is használt.

A vád egy másik tanúja is visszalőtt. Pálocska János a kecskeméti bíróságon elmondta, hogy megkereste őt Dr. Bói László rendőr százados, a BKV-ügyet vezető nyomozó, és azt ígérte, hogy egy másik, folyamatban lévő ügyében befolyásolja a bírót és a nyomozást, ha cserébe aláírja az említett magánnyomozó véleményét, elismerve azt saját vallomásaként. Pálocska a bíróságon úgy fogalmazott, „pofátlanság" volt Bói nyomozótól, hogy az ígérgetést követően utasításokkal kényszerítette, írjon alá egy olyan összeollózott terhelő vallomást a BKV-ügyben, amelynek még csak a szereplőit sem ismeri. Állítása szerint Bói közölte vele, hogy „Hagyót le fogják tartóztatni, ez már eldöntött tény, kell a vallomás". A Pálocska által igazmondási kötelezettség alatt ismertetett körülmények alapján tehát egyebek mellett ezen, hamis tartalmú jegyzőkönyv alapján tartóztatták le a per elsőrendű vádlottját, Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és munkatársait, L. Ottót és H. Évát.

A vád egy újabb tanúja a tárgyaláson azt is elmondta, hogy miután Pálocska aláírta kikényszerítettként aposztrofált vallomását Bói századossal, Pálocska behívta őt, vallomást tenni a rendőrség Teve utcai székházába, ahol hármasban is találkoztak a nyomozóval. Tehát a tanút nem szabályszerűen idézte a rendőrség, hanem a vád egy másik tanúja hívta be telefonon a rendőrségre. Ráadásul terhelő nyomozati vallomásáról kiderült, hogy az okirat valótlanul tartalmazta a kihallgatók adatait, ugyanis Bói László rendőr századoson kívül egy másik nyomozó is részt vett a kihallgatáson, ám az ő neve nem került jegyzőkönyvbe.

A BKV-per tárgyalásán tehát egyre több vádlott és tanú erősítette meg, hogy a nyomozás első, rendőrségi szakaszában a vallomások felvétele törvénytelen módon történhetett. A vádlottak és tanúk kényszervallatásról, nyomozóhatóságok befolyásolásáról, összeollózott vallomásokról, ellentmondásos rendőrségi iratokról, téves dátumozásokról, elveszett és hamisítás gyanúját is felvető okiratokról számoltak be.

Politikai áthallások Tóth munkájával kapcsolatban

Juhász Gábor titokminiszter is hangsúlyozta kinevezésekor, hogy a polgári titkosszolgálatok felügyeletét minél távolabb kell tartani a politikától. Sőt az őt anno kinevező Bajnai Együtt 2014 Választói Szövetsége is úgy nyilatkozott, hogy a rendőrségnek a magyar polgárokat, nem a pártokat kell szolgálnia.

Azonban egyes fővárosi politikusok szerint mégis a belső szocialista pozícióharcok miatt kellett a nyilvánosság előtt felkoncolni Hagyót. Az országos vezetés mindent megtett azért, hogy eltávolítsa a területi lista negyedik helyéről a volt főpolgármester-helyettest, de senki nem állt ki nyíltan, hogy távozásra szólítsa fel. Ez csak akkor történt meg, amikor megjelent, hogy a két volt BKV-s vezető terhelő vallomást tett Hagyóra.

Állítólag a nyíltan baloldali kötődésű atv.hu-nak az MSZP legfelső köreiből szivárogtatták ki az információt a Hagyó elleni vallomásokról. Egyes pártvezetők pedig meg is erősítették a terhelő vallomások hírét. Burány Sándor, a fővárosi szocialisták akkori vezetője már február 2-án kijelentette, hogy a nem cáfolt kiszivárogtatás azt jelenti, hogy gyanúsított lesz Hagyó Miklósból. Lendvai Ildikó, az MSZP pártelnöke pedig nem sokkal később már bűnösnek titulálta Hagyót. Kijelentette, hogy „Aki bűnös, nem fogjuk védeni, ha valaki bűnös, annak nem lesz helye a szocialista pártban”

A politikai befolyás feltételezést támasztják alá a bírósági vallomások is. Regőczi „politikai leszámolásnak” minősítette a BKV-ügy nyomozati eljárását. Zelenák bírósági vallomása után pedig a Népszava online is feltette a kérdést, hogy politikai érdek volt-e a BKV-per hátterében?

Tóth Gábor munkatársairól

A Fidesz 2010-es hatalomra jutása után Pintér Sándor, Orbán belügyminisztere bonyolította le az állami intézmények és vállalatok élén végrehajtott személycseréket. Fél év alatt a szinte teljes rendőri vezérkart is lecserélte. Tóth Gábor helyére Pintér az V. kerületi rendőrparancsnokot nevezte ki. Tóth rendelkezési állományban maradt és a Nemzetközi Oktatási Központban angol nyelvi képzésen vett részt majd szerzett nyelvvizsgát.2011márciusában saját kérésére távozott a rendőrségtől és a Syma ügyvezetői feladatai mellett a főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat közbiztonsági munkacsoportjának vezetőjévé tette, ahol Tóth több régi kollégájával, rendőri vezetőkkel dolgozhat együtt a bűn- és baleset-megelőzési, illetve rendészeti koncepciókat tartalmazó szakmai programon, amelyet egyrészt a főváros, másrészt a rendőrség hajt majd végre, megfelelő céltámogatással.

Egy elit 30 fős biztonsági igazgatóság is munkálkodik 2010 óta Tarlós alatt a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-nél, melynek tagjai közül hét volt BRFK-s gazdaságvédelmis nyomozó (többen közülük a 2010-es fővárosi közműcégek nyomozásaiban is részt vettek), hárman a Nemzetbiztonsági Hivatalnál dolgoztak, ketten a NAV-nál is megfordultak, valamint akad közöttük egykor az Információs Hivatalban (polgári hírszerző szolgálatnál) dolgozó szakember is.

A csapat főnöke Jónás Endre, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatalt főigazgatója. Helyettese pedig – a korábban szintén a BRFK-nál dolgozó, Hagyó kihallgatásánál is jelenlévő – Halász Ottó. Pető György – szintén egykori BRFK munkatárs – a Fővárosi Közterület-felügyelet és a Fővárosi Biztonsági Iroda élére került egyszerre.