Tóth Béla (szobrász)

Tóth Béla
Született	1941. január 23. Budapest
Elhunyt	2022. január 18. (80 évesen) Csongrád
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Takács Erika
Gyermekei	három gyermek
Foglalkozása	szobrász éremművész
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Főiskola (–1966)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (2021)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tóth Béla (Budapest, 1941. január 23. – Csongrád, 2022. január 18.) Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, „a lovak szobrásza”. Fia Tóth Dávid szobrász.

Élete

Édesapja Id. Tóth Béla öttusa- és lovassport mesteredző.

Tóth Béla a lovakkal már gyerekkorában életre szóló barátságot kötött. Gyermekkorától szenvedélyesen rajzolt állatokat, főleg lovakat. Több országos és nemzetközi díjugrató versenyen győzött, illetve állt dobogóra: országos ifjúsági díjugrató bajnokságot kétszer, mén derbyt négyszer, ugróderbit kétszer, ifjúságiként országos felnőtt MEDOSZ-bajnokságot két alkalommal nyert. 1957-ben megnyerte az országos ifjúsági díjugrató bajnokságot, amit akkor Csongrádon rendeztek. A lovak közelsége a későbbiekben fontos szerepet kapott művészi fejlődésében.

Tanulmányait Budapesten végezte, szakmai elismerései és jeles munkái 1979-ig oda kötődnek. A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Szabó Iván szobrászművész tanítványa, később Somogyi József, Pátzay Pál szobrászművészek és Barcsay Jenő anatómiaprofesszor voltak a mesterei.

1967-től a Művészeti Alap, a mai Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 1969-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja. 1976–1982 között a Budapesti Művészeti Szakközépiskola szobrász tanára volt.

A művész 1980 óta Csongrádon élt feleségével, Takács Erikával. Két lánya és egy fia Dávid született, utóbbi szintén szobrász.

2022. január 18-án hunyt el Csongrádon. Temetését református szertartás szerint tartották 2022. február 10-én a Fiumei Úti Sírkertben, ahol édesapja mellé temették.

Köztéri szobrai

• Végvári vitéz (Gyula) – 1974
• Kincsem (Budapest) – 1977
• Kubikos (Csongrád) – 1979
• Kőrösi Csoma Sándor (Budapest) – 1984
• Petőfi Sándor (Szombathely) – 1987
• Tatai Diana (Tata) – 1988
• Zrínyi Miklós lovas szobra (Zalaegerszeg) – 1989
• II. Világháború áldozatainak emlékműve (Csongrád) – 1992
• Hidasi László-mellszobor (Gádoros) – 1993
• II. világháborús emlékmű (Szegvár) – 1993
• Feszty Árpád (Ópusztaszer) – 1995
• Török Ignác (Gödöllő) – 1995
• 1848–49-es diadalív (Gádoros) – 1999
• II. András (Ópusztaszer) – 2001
• Keleti Károly (Budakeszi) – 2001
• Szent István lovasszobor (Csongrád) – 2001
• Eszterházy József Antal lovasszobra (Tatabánya) – 2001
• Öveges József mellszobra (Tata) – 2002
• Hegedűs István (Budapest) – 2003
• Tóth Béla (Budapest) – 2003
• II. Rákóczi Ferenc (Oroszlány) – 2006
• 1956-os emlékmű (Szeged) – 2006
• IV. Béla-lovasszobor (Szeged) – 2010
• Kincsem (Göd) – 2016

Díjai, elismerései

• Munkácsy Mihály-díj (2021)

Források

• https://riderline.hu/magazin/2022/elhunyt-toth-bela-a-lovak-szobrasza
• Tóth Béla. naputonline.hu. (Hozzáférés: 2022. december 11.)
• Feledy Balázs, Ujszászi Róbert: Tóth Béla szobrászművész; Önkormányzat, Csongrád, 2019