Tévnyomat

A tévnyomat a bélyeggyűjtésben olyan nyomdai termék (bélyeg, díjjegyes vagy postai nyomtatvány), amely rövid időre postai forgalomba került (és onnan rövidesen visszavonták), és

nem megfelelő anyag felhasználásával, vagy
nem megfelelő eszközzel vagy
nem megfelelő nyomási technológiával készült, tévedés vagy más mulasztás miatt.

Nem tekinthető tévnyomatnak

Ha a hibát a teljes, postai forgalomba került kiadás tartalmazza (pl. 1939. évi Lorántffy Zsuzsanna bélyeg nevében egy ef-fel),
Ha a hibás kiadást később javított kiadás követi (pl. Indiában 1949-ben egy tükörképben ábrázolt szobornál).
A nyomdai rendellenességgel készült bélyeg (pl. kingerlice)
Az illegálisan gyűjtői forgalomba került nyomdai selejt.
Előfordul, hogy a szerszám meghibásodása miatt egymástól eltérő példányok is postai forgalomba kerülnek, ezeket változatnak nevezik (pl. az 1964. évi Erzsébet híd blokk esetében).

Fajtái

nem megfelelő anyag felhasználásával készült a bélyeg, ha nem az előírt papíron, előírt színű festékkel nyomták.
nem megfelelő eszközzel nyomott a bélyeg, ha lemezhibás nyomóeszközzel vagy nem az előírt fogazatsűrűségű betéttel készült.
nem megfelelő nyomási technológiával készült a bélyeg, ha például fordított a felülnyomás a papír helytelen behelyezése miatt (fordított berakás), vagy a több nyomási fázisban készült bélyegnél egy fázis kimarad, esetleg a középrészt nyomják fordítva, "fejjel lefelé".

Híres tévnyomatok

Az 1871-es Kőnyomat

Az első az Állami Nyomdában nyomtatott bélyegek tévnyomatok voltak. Az 1871-ben kiadott bélyegsor Ferenc József császárt ábrázolta. A kiforratlan technika miatt az első, krómsárga 2 krajcár névértékű bélyegeken a nyomdafesték nem oszlott el egyenletesen, úgy tűnt, mintha himlőhelyes lenne az uralkodó arca. Az elkészült ívek nagy részét bezúzták, azonban néhány példány forgalomba került. A 2 krajcáros címletből új íveket nyomtattak.

A Fordított Madonna

A legértékesebb magyar tévnyomat valószínűleg az ún. Fordított Madonna, amely ismert magyar bélyegritkaság. Lényegében fordított fázisnyomat. Az 1923-ban kiadott Koronás Madonna sorozat 5000 koronás névértékű bélyegének (tervezte Helbing Ferenc nyomása két színnel, két fázisban történt, külön a keret és külön a középrész tekintetében. Fordított berakás miatt a bélyegábra közepén levő, Szent Koronát viselő Madonna-kép 180 fokkal elfordult. A hibát az ellenőrzés nem vette észre és egy 100 bélyeget tartalmazó ív postai forgalomba került. 1925 januárjában a Budapesti Munkásbiztosító Intézetnél észlelték, hogy a közeli trafikban ez a tévnyomat kapható, amiből addigra 80 példányt eladtak. Valószínűleg ennél jóval kevesebb példány maradt bélyeggyűjtők birtokában. 1980-ban a budapesti Bélyegmúzeum 50 éves évfordulójára kiadott emlékbélyegen szerepel a Fordított Madonna-bélyeg (ún. Bélyeg a bélyegen).

Források

Bér Andor, Fogarasi Barna, Gazda István, Surányi László. Bélyeglexikon. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). ISBN 963 282 031 2
Simon Gy. Ferenc: Szent István a bélyegmúzeumban (A Bélyegmúzeumi Szemle 1989. évi különszáma) – közli a Fordított Madonna bélyegábráját is.