Ugrás a tartalomhoz

Télfy Iván

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Télfy Iván
SzületettZima Iván
1816. június 18.
Nagyszombat
Elhunyt1898. augusztus 2. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcseleti doktor,
egyetemi oktató,
akadémikus
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Télfy Iván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Télfy Iván (Zima Iván, Télfy János) (Nagyszombat, 1816. június 18. – Budapest, 1898. augusztus 2.) bölcseleti doktor, egyetemi rendes tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete

[szerkesztés]

Nagyszombatban, hol 1825-től 1831-ig a gimnáziumi, 1832-től 1834-ig a katolikus papnevelőben a teológiai és bölcseleti tanfolyamot végezte. 1834. augusztus 29-én bölcseleti doktorrá avatták fel a pesti egyetemen; azután 3 évig a bécsi Pazmaneum növendéke volt; 1836. december 9-én pedig kiállotta a görög és sémi nyelvekből a doktori szigorlatot.

Kilépvén a papságból, Jordánszky Elek püspök volt legnagyobb jótevője. 1837-ben Bécsből Olaszországba, majd Triesztbe utazott és ott a postaigazgatóságnál mint díjnok, majd az államszámvevőségnél mint első gyakornok működött. 1838 végén Pestre utazott, hol a jogi tudományokból magánvizsgálatokat állott ki. 1840 szeptemberében pályázati vizsgálatot tett az oklevéltani, novemberben a mezőgazdasági, technológiai és természetrajzi tanszékre.

1841-ben ügyvéd lett és 1843-44-ben a távollevők követe a pozsonyi országgyűlésen. Ekkor választották meg a páduai akadémia levelező tagjává. Az országgyűlés végén mint ügyvéd Nagyszombatban telepedett le s polgártársai az újonnan megalakult védegylet jegyzőjének választották meg. 1846. március 1-jén elfoglalta meghívás folytán a pesti egyetemen a görög nyelv és irodalom tanszékét mint helyettes tanár (1852-ben a klasszikafilológia rendkívüli, 1868-ban rendes tanára lett). 1847. április 25-én Zima családi nevét Télfyre változtatta. Ez évben elvállalta az olasz nyelv és irodalom helyettes tanárságát is.

1864. január 20-án a Magyar Tudományos Akadémia választotta levelező tagjává. 1886. szeptember 3-án nyugalomba vonult. A szünidőket rendszerint utazásokkal töltötte el; beutazta egész Európát és kétszer látogatta meg Görögországot (1869-ben és 1888-ban a mikor előadást tartott görög nyelven az athenae Parnassos társulat egyik ülésén). A görögországi tudományos társulatokon kívül több európai társaság választotta meg tiszteleti, illetve levelező tagjának; a görögök királya pedig kitüntette a Megváltó rendnek koronás arany keresztjével.

Meghalt 1898. augusztus 2-án Budapesten. A Magyar Tudományos Akadémiában 1902. február 24-én Pecz Vilmos tartott fölötte emlékbeszédet.

Télfy irodalmi munkássága és tanügyi dolgozatai is 1848-tól mindvégig a klasszika filológia ügyét szolgálták. Cikkeit és önálló munkáit az Akadémiai Almanachok, de különösen Pecz Vilmos Emlékbeszéde felsorolják (utóbbi munkáinak lajstromaként 1839-től 1896-ig 324 címet közöl).

Munkái

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Télfy_Iván&oldid=27221341”