Ugrás a tartalomhoz

Távol-keleti pézsmacickány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Távol-keleti pézsmacickány
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Eulipotyphla
Család: Cickányfélék (Soricidae)
Alcsalád: Fehérfogú cickányok (Crocidurinae)
Nem: Suncus
Ehrenberg, 1832
Faj: S. murinus
Tudományos név
Suncus murinus
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák
Szinonimák
  • Suncus albicauda (Peters, 1866)
  • Suncus albinus (Blyth, 1860)
  • Suncus andersoni (Trouessart, 1879)
  • Suncus auriculata (Fitzinger, 1868)
  • Suncus beddomei (Anderson, 1881)
  • Suncus blanfordii (Anderson, 1877)
  • Suncus blythii (Anderson, 1877)
  • Suncus caerulaeus (Kerr, 1792)
  • Suncus caerulescens (Shaw, 1800)
  • Suncus caeruleus (Kerr, 1792)
  • Suncus celebensis (Revilliod, 1911)
  • Suncus ceylanica (Peters, 1870)
  • Suncus crassicaudus (Lichtenstein, 1834)
  • Suncus duvernoyi (Fitzinger, 1868)
  • Suncus edwardsiana (Trouessart, 1880)
  • Suncus fulvocinerea (Anderson, 1877)
  • Suncus fuscipes (Peters, 1870)
  • Suncus geoffroyi (J. B. Fischer, 1830)
  • Suncus giganteus (Geoffroy, 1831)
  • Suncus grayii Motley & Dillwyn, 1855
  • Suncus griffithi (Horsfield, 1851)
  • Suncus heterodon (Blyth, 1855)
  • Suncus indicus (Geoffroy, 1811)
  • Suncus kandianus (Kelaart, 1852)
  • Suncus kelaarti (Blyth, 1855)
  • Suncus kroonii (Kohlbrugge, 1896)
  • Suncus kuekenthali (Matschie, 1901)
  • Suncus leucura (Matschie, 1894)
  • Suncus luzoniensis (Peters, 1870)
  • Suncus malabaricus (Lindsay, 1929)
  • Suncus mauritiana (Reichenbach, 1834)
  • Suncus media (Peters, 1870)
  • Suncus microtis (Peters, 1970)
  • Suncus muelleri (Jentink, 1888)
  • Suncus muschata (Hatori, 1915)
  • Suncus myosurus (Pallas, 1785)
  • Suncus nemorivagus (Hodgson, 1845)
  • Suncus occultidens (Hollister, 1913)
  • Suncus palawanensis (Taylor, 1934)
  • Suncus pealana (Anderson, 1877)
  • Suncus pilorides (Shaw, 1796)
  • Suncus riukiuana (Kuroda, 1924)
  • Suncus rubicunda (Anderson, 1877)
  • Suncus sacer (Ehrenberg, 1832)
  • Suncus saturatior (Hodgson, 1855)
  • Suncus semmelicki Tate, 1944
  • Suncus semmeliki Koller, 1930
  • Suncus semmelinki (Jentink, 1888)
  • Suncus seramensis Kitchener, 1994
  • Suncus serpentarius (I. Geoffroy in Bélanger, 1831)
  • Suncus sindensis (Anderson, 1877)
  • Suncus soccatus (Hodgson, 1845)
  • Suncus sonneratii (I. Geoffroy, 1827)
  • Suncus sumatranus (Peters, 1870)
  • Suncus swinhoei (Blyth, 1859)
  • Suncus tytleri (Blyth, 1859)
  • Suncus unicolor (Jentink, 1888)
  • Suncus viridescens (Blyth, 1859)
  • Suncus waldemarii (Peters, 1870)
Elterjedés
Elterjedési területe; a kék az eredeti, a vörösbe betelepítették
Elterjedési területe; a kék az eredeti, a vörösbe betelepítették
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Távol-keleti pézsmacickány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Távol-keleti pézsmacickány témájú médiaállományokat és Távol-keleti pézsmacickány témájú kategóriát.

A távol-keleti pézsmacickány (Suncus murinus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a fehérfogú cickányok (Crocidurinae) alcsaládjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A távol-keleti pézsmacickány Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos, a következő országokban: Afganisztán, Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kelet-Timor, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Tajvan (Kínai Köztársaság), Thaiföld és Vietnám. A házi egérhez hasonlóan ez a faj is az embernek köszönheti „felvirágzását”. Betelepítették a Közel-Keleten, Afrikában, a Fülöp-szigeteken és Madagaszkár szigetén.

Megjelenése

[szerkesztés]

Szeme apró, látása rossz, míg szaglása és hallása kiváló. Testhossza 16 cm, ebből a farok 9 cm. Testtömege 90 g.

Életmódja

[szerkesztés]

Éjjel aktív. Tápláléka rovarok, egyéb szárazföldi ízeltlábúak, magvak és mogyorók. Miközben a házakban rovarok után kutat, csörömpölő hangokat hallat.

Popkulturális hatás

[szerkesztés]

Kipling Dzsungel könyvében Chuchundra egy távol-keleti pézsmapatkány.

Források

[szerkesztés]