Ugrás a tartalomhoz

Tátikahidegkút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tátikahidegkút
Közigazgatás
TelepülésZalaszántó
Irányítószám8353
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség1[forrás?] fő/km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[1]
Földrajzi középtájBakony-vidék[1]
Földrajzi kistájKeszthelyi-fennsík[1]
Elhelyezkedése
Tátikahidegkút (Magyarország)
Tátikahidegkút
Tátikahidegkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 47″, k. h. 17° 14′ 51″46.913056°N 17.247500°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 47″, k. h. 17° 14′ 51″46.913056°N 17.247500°E

Tátikahidegkút egy településrész, Zalaszántó község külterülete.

Fekvése

[szerkesztés]

Tátikahidegkút egy településrész Zala vármegyében, a Keszthelyi-fennsík közepén, a Tátika-csoportban, a KeszthelySümeg út mellett. Zalaszántó község külterülete, annak központjától 3 kilométerre fekszik, a Keszthely-Sümeg közt húzódó 7327-es út mentén.[2] A település közepén ered a Gyöngyös-patak.

Története

[szerkesztés]

Legrégebbi ismert említése 1257-ből való, amikor Zalandus (Zlandus) püspök és testvérei a váruradalom részeként valószínűleg Hidegkutat is a veszprémi egyházmegyének adományozták, és ezt az adományozást IV. Béla király még abban az évben írásban meg is erősítette.

Egy adat szerint a településrészen ma átvezető út már a középkorban is létezett, sőt két vámhely is volt a Keszthely-Sümeg közti rövid szakaszon, ezek egyike Hidegkút volt.[3]

Korábbi túraleírások kiemelték "kitűnő" forrását.[4] Napjainkban a település része az Országos Kéktúra útvonalának.[5]

Ma a területen csak néhány, mezőgazdasági jellegű (készenléti, szolgálati) lakótelep, illetve lakóhely, mezőgazdasági jellegű tanya található.[2]

További információk

[szerkesztés]
  • Tátikai túra. Lóczy Lajos Egyesület, 2017. [2019. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 27.)
  • Dénes József: Alsó-Tátika középkori vára. oroksegvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. június 27.)
  • Dr. Dornyay Béla: Eltűnt települések. Szántó/Zalaszántó hely,- és a Szekér família családtörténetének kutatása, 2017. (Hozzáférés: 2017. június 27.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  2. a b Zalaszántó község és Tátikahidegkút településrészének összefoglaló bemutatása. Magyarország Információs és Kereső Portál, 2017. (Hozzáférés: 2017. június 27.)[halott link]
  3. Ikits Tamás (szerk.): Veszprém megyei közutak története. Veszprémi Közúti Igazgatóság, 1990. ISBN 963 441 197 5
  4. Dr. Dornyay Béla: Turistaság a tapolcai bazaltvidéken. Turisták Lapja – XLIV. évfolyam 7-8. szám pp. 195. Magyar Turista Egyesület, 1932. [2022. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 27.)
  5. Balaton-Felvidék: Sümeg–Keszthely. Magyar Természetjáró Szövetség, 2016. [2017. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 27.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]