Tárnoky Gizella
| Tárnoky Gizella | |
| Született | Tárnoky Gizella Franciska 1870. január 28. Pest |
| Elhunyt | 1938. március 24. (68 évesen) Budapest IX. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Papp Mihály (–1915) |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Országos Színésziskola (–1887) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tárnoky Gizella; Tárnoky Gizella Franciska, névváltozat: Tárnoki (Pest, 1870. január 28.[1] – Budapest, Ferencváros, 1938. március 24.)[2] magyar színésznő.
Életútja
[szerkesztés]Tárnoky Mátyás magánzó és Fischbeck (Fischbein) Emília leányaként született, 1870. február 6-án keresztelték a Szent József-plébániatemplomban. 1877 és 1886 között gyerekszínészként lépett fel a Nemzeti Színházban, 1880. december 17-én az Alfonz úr Adrienne szerepében. A Pesti Hírlap szerint „annyi melegséggel, oly meglepő közvetlenséggel, hogy a közönség őszinte örömmel tapsolta meg a kedves csodagyermeket”. 1884-től a Színművészeti Akadémia növendéke volt,[3] ahol 1887. június 2-án szerezte meg oklevelét, majd júliusban Jakab Lajos színigazgatóhoz szerződött. 1888. február 12-én fellépett a Népszínházban, a Piros bugyelláris Mencike szerepében mint a kassai színház tagja. 1891-ben Aradi Gerőnél volt szerződésben. Működött még Pozsonyban, Temesvárt és Szegeden. 1895. május 22-én mint vendég fellépett a Városligeti Színkörben, a Váljunk el Cyprienne szerepében, amiről másnap a Fővárosi Lapok így számolt be:
A kisasszony a vidék egyik legkedveltebb naivája, akit különben a fővárosi közönség is többször látott s aki ma este is nagyon kedves alakítást mutatott be. Eleven, tüzes temperamentuma igen jól beleillett a pezsgő szellemességű francia vígjátékba s kivált a harmadik felvonás pompás vacsorázó jelenetében találta el a pajkos enyelgés kedves hangjait. A szép tehetségű kisasszonyt nyílt színen is megtapsolták, a felvonások végén pedig mindig zajos tapssal zúgott föl a tetszés. Úgy halljuk, hogy a kisasszonyt a Vígszínházhoz szerződtették
Szabadkán kötött házasságot Papp Mihály színésszel, akitől 1901 májusában egy fia született. 1904 őszétől a Király Színház és Magyar Színház tagja volt egészen 1922-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Gyermekszerepek, naivák és anyaszerepek megformálójaként volt ismert. Halálát gerincoszlop rosszindulatú daganata okozta.
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Senki Gáspár (Csiky G.: A proletárok)
- Tylné (Maeterlinck: A kék madár)
Működési adatai
[szerkesztés]1889: Krecsányi Ignác; 1890–1893: Arad; 1897: Peterdi; 1898–1900: Makó Lajos; 1900: Zoltán Gyula.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A pest-józsefvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 245/1870. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1080/1938. folyószáma alatt.
- ↑ Archivált másolat. [2018. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 440. o.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
