Táblás erdeiteknős
Táblás erdeiteknős | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Chelonoidis denticulatus (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Táblás erdeiteknős témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Táblás erdeiteknős témájú médiaállományokat és Táblás erdeiteknős témájú kategóriát. |
A táblás erdeiteknős (Chelonoidis denticulatus), korábban (Geochelone denticulata) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe, a Szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela területén honos. Erdők, dzsungelek lakója.
Megjelenése
[szerkesztés]A testhossza 50-60 centiméter, a súlya 3-4 kilogramm. Sötétbarna vagy fekete hátpáncéljuk feltűnően lapos és hátul meredeken ível lefelé. Haspáncéljuk többnyire agyagsárga, ritkán barna.
A kontinentális Dél-Amerika legnagyobbra növő szárazföldi teknősfaja és a hatodik legnagyobbra növő faj a családban, a galápagosi óriásteknős (Chelonoidis nigra), az aldabrai óriásteknős (Aldabrachelys gigantea), a sarkantyús teknős (Centrochelys sulcata), a leopárdteknős (Stigmochelys pardalis) és a barna teknős (Manouria emys) után.
Életmódja
[szerkesztés]Növényevő, leginkább a földre hullott gyümölcsökkel táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés]A nőstények átlag 12 tojást tojnak a maguk vájta gödrökbe, amiket aztán gondosan betakarnak. 10-12 éves korukban érik el az ivarérettségüket.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- Teknosforum.hu - magyar neve[halott link]